109847. lajstromszámú szabadalom • Keverő tápszelep belső égésű hőerőgépekhez és gőzkazánokhoz
pet a főtengelyről hajtott bütykös tárcsa vagy excenter vezérli, a gőzkazánnál pedig kézi beállítószervvel pállandó szelepemelkedést állíthatunk be a táplálás ide-5 jére. Gőzkazánoknál ezenkívül további egy vagy két koncentrikus tekercsrugót alkalmazunk, melyek, a szelep nyitásának irányában hatva, az előbb említett rugókkal és ezenkívül a kazánnyomással tartanak 10 egyensúlyt. A szeleprúd a szelepházból kinyúlik és ezen a kinyúló rúddarabon hosszbeosztás van, mely, 'helytálló jellel összeolvasva, a szelepemelkedés mértékét megfigyelhetővé teszi. 15 Belsőégésű hőerőgépeket tartva szem előtt, a tüzelőanyagot a két koncentrikus hengerpalástcsatorna közül a külső vezeti be a munkahengerbe, míg az égési levegő, nyomás alatt álló tároló légtartályból, a 20 belső hengerpalást-csatornán át érkezik. Az ekként befúvott levegő a folyékony tüzelőanyagot a hengerhez rendkívül hatásos módon és körüskörül egyenletes elosztásban elporlasztja, illetve gázgépeknél a 25 hengerben a gázzal bensően keveredik. Já-? rulékos tüzelőanyag bevezetésére, vagyis több tüzelőanyag megadott arányú keverésére a szelepszárban központos furatot készíthetünk. A furat belső nyílását kü-30 lön szeleptányér vezérli a hengerben uralkodó nyomástól függően. A járulékos szelep szára a furatban hézag hagyása mellett vonul végig és a furat külső „nyílásából kiálló végén zárórugó hatása alatt áll. 85 A járulékos tüzelőanyagot a járulékos szelep szára és a furat fala között vezetjük be. Amennyiben nem akarunk járulékos .tüzelőanyagbevezetést alkalmazni, a járulékos szelepet erre alkalmas rögzítőszerv-40 vei állandóan elzárhatjuk. Ha olyan tüzelőanyagot használunk az erőgép járatására, mely hideg állapotban nem gyullad meg (nyersolaj, kőolaj, stb.), amellyel tehát a gép nem indítható, akkor 45 az indítást hidegen indító tüzelőanyaggal, pl. benzinnel, benzollal, motalkóval stb. végezzük, majd a gép bemelegedett állapotában a benzinvezetéket elzárjuk és ettől az időponttól fogva egy elágaztatott 50 vezetékből a gép üzeme alatt a melegen indító tüzelőanyagot vezetjük be azokon a csatornákon, melyeken át előbb a benzint tápláltuk be. Tűzcsöves gőzkazánokat tartva szem 55 előtt, az e célra szerkesztett tápszelep kiilső hengerpalástcsatornáján nyomás alatt álló tápvizet, a belső pedig, ugyancsak nyomás alatt, kívülről (pl. másik kazánból) gőzt vezetünk be, mely a vizet szótporlasztja. A szelep működésbehelyezése előtt a kazánt üresen a víz forrási hőmérséklete fölé, kb. 120—300n -ra hevítjük. A szelep üzem alatti állandó emelkedési magasságát kézzel szabályoziható szervvel állíthatjuk be. A szelepet, mint már említettük, egy, vagy egymással koncentrikus két további tekercsrugó tartja nyitva. A porlasztó gőzt pl. Wortlhingtonszivattyúval hozzuk akkora nyomásra, mely végeredményben előállítandó kazángőznyomásnál 1—2 atmoszférával nagyobb. Kazántelepen a gőz fejlesztés megindítására a Italálmány szerint a következő eljárást alkalmazhatjuk: A kazánokat tires állapotban felfűtjiik kb. 100—300°-ra, azután kézi szivattyú segélyével két atmoszféra körüli nyomáson bevezetett levegővel 2—3 liter vizet porlasztunk be az egyik (indító) kazánba, a keletkezett gőzt, pl. Worthington-szivattyú segélyével, a kívánt kazánnyomást meghaladó nyomásra hozzuk és mint tápvízporlasztó gőzt második kazánba vezetjük, azután az ebben fejlesztett gőzzel megindítjuk a gőzfejlesztést a többi kazánba illetve a végleges gőzfejlesztésit az indító kazánban. Megjegyzem még, hogy a kazánok felfűtése, minthogy üresek, kb. V*—*/* óráig tart. Hogy a most elvileg ismertetett keveri tápszelep miként nyújtja a bevezetésbei felsorólt előnyöket, azt az alábbi részlete leírásban fogom kifejteni. A mellékelt rajz a találmány szerint keverő tápszelepnek példaképen két foga natosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak mint benzint (benzolt, motalkót stb.), por lasztó tápszelepnek hosszmetszete abban a kivitelben, melynél járulékos tüzelőanyagot is be lehet vezetni a munkahengerbe, a benzinlevegő keverékébe. A 2. ábra a szeleptányér körzete az 1. ábrára merőleges hosszmetszetben, a hengerbe áramló levegő és benzin eloszlásának feltüntetésével és olyan módosulatban, melynél nincs járulékos tüzelőanyagbetáplálás. A 3. ábra a benzint bevezető körgyűrűcsőnek és a csatlakozó benzinvezeték egy részének felülnézete. A 4. ábra a levegőt bevezető körgyűrűcsatornának és a csatlakozó légvezeték egy részének felülnézete. Az 5. ábra a második foganatosítási alak és pedig vizet porlasztó tápszelep gőzkazánokhoz, hosszmetszetben. A
