109794. lajstromszámú szabadalom • Kontaktusrendszer különösen nagyfeszültségű villamosáram ki- és bekapcsolására

— 3 — lentkezik az (X) és (Y) pontok között, ahány elektródaközt állítottunk elő a szerkezetben. A 3. ábrán (h—h) szigetelt lap, az áram-5 hozzávezetés itt is (X)-ben, az áraméi vezetés (Y)-ban történik. A (k) ék.alakra meghajlított fémlemezek, vagy ékalakra készült fémtestek, melyek a (h—íh) szigetelt lapra különleges módon úgy vannak 10 felerősítve, hogy egymástól szigetelve vannak, de megerősített helyzetükből minden irányban korlátoltan elmozdíthatók. Ez ,az elmozdítás mértéke akkora, hogy a (k—k) ékek között e korlátoltan való el-15 mozdulás miatt érintkezés nem állhat elő. A két szélső ékalakú (j—j) elektróda a (h) szigetelt lapra a példakénti kivitelnél helytállóan van azonban felerősítve, tehát az előbbi korlátolt elmozdulással nem ren-20 delkezik, ill. lehetőleg a megrögzített helyzetéből nem mozdítható ki. Amint az ábra is mutatja, csupán az alsó (h) lemezen van ily (j—j) ék, míg a felső (h) lemezen az összes (k) ékek korlátoltan elmozdíthatók. 25 Ha most az alsó (h) lapot, ahol az (X) bevezetés és (Y) elvezetés van, állónak tételezzük fel és a felső (h) lapot a nyíl irányában az alsó (h) lap felé, eredeti helyzetével párhuzamosan elmozdítjuk, úgy, ha 30 a

felső (h) lap megfelelő közel jutott, akkor az alsó és felső (h) lap (k—k) ékei egymáshoz érnek. Ha a felső (h) lapra megfelelő nyomást gyakorolunk, úgy e nyomás az ékekre teljesen egyenletesen át-35 adódik, s mert a (j—j) ékek helyükből nem mozdulhatnak el és a (k—k) ékek pedig korlátoltan elmozdulhatnak, az egyes ékfelületek között egyenletes nyomás, illetőleg egyenletes felfekvés biztosítható már 40 akkor is, ha a (h) lapra aránylag kis erők hatnak. Ez elrendezésnek az a nagy előnye, hogy jó kontaktust tud adni. A kapcsolóknál ugyanis nagyon fontos kérdés az, hogy a kapcsolórészek között jó felületi felfek-45 vés és így veszteség nélküli áramáthaladás legyen lehetséges. Ha ez az egyszeres kapcsolónál fontos, úgy sokszorta foníosabb a jelen kapcsolónál, tekintettel arra, hogy az áramnak a kontaktusok egész so-50 rozatán kell áthaladnia. A korlátoltan való elmozdulás lehetőségével lehetővé válik a szerkézetekben mindenképen jelentkező egyenlőtlenségeknek az önműködő kiegyenlítése. Ha ugyanis valame-55 lyik ékalakú kontaktus a másik ékalakú kontaktushoz hamarabb ér hozzá, úgy a kettő között az érintkezés helyén nyomás keletkezik. De mivel mind a két ékalakú kontaktus elmozdulhat, ez meg is történik mindaddig, amíg az elmozduló ékalakú 60 kontaktus a mellette levő ékalakú kontaktust nem érinti, s a nyomást tovább nem adja. Ilymódon bármely két ékalakú kontaktus között keletkező nyomás a felső (h) szigetelt lemez közelítése esetén a két 65 szélső (j—j) ékekig átadódik, s az összes ékek között egyenletes nyomás, illetőleg egyenletes felfekvés keletkezik. E rendszerrel tehát a sok kontaktus dacára is, jó áramvezetést lehet elérni. A helytálló kon- 70 taktusok számát vagy helyét a többihez viszonyítva, nem korlátozzuk. Helytállóak lehetnek a legszélső, vagy közbenső kontaktusok is és számuk kettőnél több is lehet. 75 Bár a 3. ábrán ismertetett szerkezet segítségével az (X) és i(Y) pontok között jó áramátvezetés érhető el, mégis igen nagy áramok esetén egyrészt azért, hogy nagytömegű kontaktusok alkalmazását, más- 80 részt azért, hogy az alkalmazott kontaktusok felmelegedését elkerüljük, s így lehetővé tegyük azt, hogy „hideg" elektródákkal dolgozzunk, célszerű, ha az előbbiekben la., lb., illetőleg 2. és 3. ábrán is- 85 mertetett szerkezeteket a kapcsolásoknál csupán és kizárólag a be- és kikapcsolás műveletének végrehajtására használjuk fel, vagyis csupán e rövid pillanatnyi időre tartjuk azokat bekapcsolva, míg a 90 normális áramvezetés az ezen szerkezetekkel párhuzamosan kapcsolt és az átvezetett árammennyiségnek megfelelően méretezett kapcsolószerkezet segítségéve] történik. Ilymódon tehát az eddigi ábrá- 95 kon ismertetett kapcsolószerkezeteket, bár. azok az áram állandó átvezetésére is alkalmasak volnának, mégis az üzembiztonság kedveért és a már előbb említett okokból csak a kapcsolás műveletének végre- 100 hajtására vesszük igénybe elsősorban, a normális kapcsolóval párhuzamosan kapcsoljuk s rendszerint zárt, szigetelt kamrában helyezzük el, olymódon, hogy e zárt kamrán belül folyik le a tulajdonképeni 105 kapcsolás. A 4. ábra egy ily szerkezetet mutat. Az eddigi olajkapcsolók szerkezetéhez hasonlóan, (X)-ben történik az árambevezetés és (Y)-ban a továbbvezetés. Az (1) mág- 110 neses automatikus kioldó szerkezeten keresztül halad az áram, melynek útja ezután elágazik, s vagy az (n) szakaszkésen -keresztül jut el az (Y)-ba, vagy pedig a támszigetelőkön, az (m—m) kamrákon és 115 az (o) vezetőrúdon keresztül ugyancsak az