109794. lajstromszámú szabadalom • Kontaktusrendszer különösen nagyfeszültségű villamosáram ki- és bekapcsolására
— 2 — A fentiek tekintetbe vételével a megszakítás elvégzésére építendő szerkezetnek a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: 5 a) Annyi elektródapárnak kell lenni, amennyi elegendő a megszakítandó feszültségnek kathód- és anódfeszültségesés alakjában leendő felhasználásához. b) Az elektródáknak „hidegek"-nek kell 10 lenniök, hogy lehetőleg minél nagyobb feszültségesést kapjunk két elektróda között. Ez utóbbit úgy érjük el, hogy az érintkezést nagy felületre osztjuk el, melynek ily módon jó levegőhűtést adunk 15 és a megszakítást nagyon gyorsan végezzük, hogy rövid ideig tartson a szakítás folyamata, s az elektródáknak ne legyen ideje a felmelegedésre. c) A nyitásnak minden elektródánál 20 egy időben kell történni, mégpedig olymódon, hogy minden elektróda a másiktól egyszerre, egyidőben, egyazon távolságra mozduljon és távolodjék el. E feladatot az la. és lb. ábrán semati-25 kusan vázolt szerkezet oldja meg: (a—a) vezetőlemezek, melyek az la. ábrán párhuzamos felületeikkel egymásra vannak nyomva. Az ábrán a nyíl az árambevezetés, ill. elvezetés irányát jelzi. Az la. áb-30 rában, ahol a lemezek egymáson szorosan felfeküsznek, a szerkezet áramot vezethet, illetőleg a kapcsoló „zárt" helyzetben van. Az lb. ábrán a lemezek széjjel vannak húzva és pedig olymódon, hogy minden 85 (a) lemez a másik (a) lemeztől (b) távolságra van. Ebben az állapotban az (a) lemezeket egymástól levegő szigeteli el. Ha a (b) távolságok megfelelők, úgy az lb. ábrán jelzett nyílirányban, feltételezve az 40 áramhozzávezetést, csak e legszélső (a) lemez van feszültség alatt, míg a többi feszültségmentes állapotban van és a rendszeren (kapcsolón) keresztül áram nem folyhatik. A kikapcsolás az (la) ábrából f5 kiindulva úgy történik, hogy az (a—a) lemezeknek egymástól ugyanazon időben egyenlő távolságokra kell jutniok. Amenynyiben a kapcsoló zárt állapotban áramot vezetett, úgy a lemezek egymástól való 50 eltávolodásának pillanatában minden szomszédos lemez között ívképződés indul meg, tehát minden (b) közben egy-egy külön ív képződik. Abban a pillanatban azonban, midőn ez az ívképződés meg-55 indul, minden térközben azonnal fellép a kathód- és anódfeszültségesés. Amint az előbbiekben láttuk, e feszültségesés már akkor fellép, ha az egyik (a) lemez a másiktól az 1 mm ezredrészének megfelelő távolságba került, tehát gyakorlatilag 60 azonnal, mihelyt az érintkezés bármily minimális mértékben megszűnt. E szerkezettel tehát annyi kathód- és anódesést kapcsoltunk az áram útjába, ahány elektróda térközt állítottunk elő. Ha az üzénal 65 feszültségen túlmenő számú elektródaközt választottunk és 'ha a lemezekét megfelelő nagyságra méreteztük, s azokat megfelelő gyorsan távolítottuk el egymástól, úgy e kapcsoló az előbbiekben leírt a), b), c) 70 feladatoknak eleget tesz, a bármily nagy feszültségű és nagyságú áramok megszakítására alkalmas. Az előbbiekben sematikusan ismertetett szerkezet több gyakorlati kiviteli alakját 75 a 2., 3., 4. és 5. ábrán ismertetjük. A 2. ábrán (c—c) szigetelő anyagból készült lapokra fel vannak erősítve a (d—d) U-alakra meghajlított vezető lemezek. A felerősítés olymódon történik, hogy az 80 egymással szemben álló (c—c) felerősített U-lemezek egymáshoz képest el vannak tolva egy fél osztással. Ügy a (c) szigeteli lapok, valamint a (d) U-alakba hajlított lemezek egy fix rendszeren vannak sze- 85 relve és egymáshoz képest elmozdíthatatlanok. E rendszer közepében az (e) szigetelt rúdon az U-lemezek osztásának megfelelő távolságban (f—f) ugyancsak vezetőlemezek vannak felfűzve. Az (e—e) 90 rúd a nyíl irányában korlátoltan ide-oda mozgatható, mégpedig olymódon, hogy az ábrán fixirozott hely megfelel az (e) rúd balszélső állásának, balra tehát tovább nem mozdítható; ellenben jobbra a nyíl 95 irányában mindaddig elmozdítható, míg mindenik (f—f) lemez fel nem fekszik egy felső és egy alsó U-lemezre. Ezáltal pl. a felső U-lemez egyik oldalát összeköti az alsó U-lemez oldalával, s ilymódon az ösz- 1CK szes U-lemezek az (f) lemezeken keresztül, ha az (e) rúd a nyíl irányában a legszélsőbb helyzetébe érkezett, sorba vannak kapcsolva, az (X) helyen feltételezett áramhozzávezetés esetén ,a kapcsoló egy IOÍ folytonos fémes vezetőt képez és ha különben is a feltételek megvannak, az áram az (X)-ből az (Y) felé akadálytalanul folyhatik. A kapcsolónak ez a helyzete zárt, áramvezetői helyzet, míg az ábrán feltün- ll( tetett helyzet a kapcsoló nyitott állapotának felel meg. A kathód- és anódesés tehát akkor következik be, ha az (f) lemez a (d) U-alakú lemez megfelelő oldalától egy minimális távolságra távolodik. Az n> anód- és kathódesés pedig annyiszor je-