109729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus timsó előállítására

— 2 — folyamatba hevítjük, miáltal a bázi­kus timsó a tartályon folytonos áram­ban keresztülvonuló oldatból csapódik ki. A találmány általában abban van, 5 hogy a timsóoldatot szilárd tartályba tesszük, melyet a kénsavval reakcióba nem lépő anyaggal bélelünk ki és az ol­dat hőmérsékletét úgy emeljük a kívánt hőfokig, hogy a tartályban levő oldatba 10 nagynyomású gőzt lövelünk, melynek hő­mérsékletét és mennyiségét úgy választ­juk meg, hogy az oldat hőmérsékletét a 140 C° feletti hatásos reakcióhőmérsék­letre emelje. Azt találtuk, hogy ilyen fel-15 tételek mellett az oldat hőmérsékletét a szükséges vagy kívánt hőfokig azonnal és azzal a hatással emelhetjük, hogy a bá­zikus timsó az oldatból kiválik anélkül, hogy hajlamos volna a tartály falaihoz 20 veszélyes mértékben való tapadásra. Meg­jegyezzük azonban, hogy a találmány szerinti eljárásban, melynek értelmében a;z oldatot nagynyomású gőz bevezetésé­vel hevítjük fel. mérsékelt vastagságú 25 timsóbevonat nem is káros, sőt bizonyos mértékben előnyös is lehet, amennyiben a tartály falain át való hővezetés mér­tékét csökkenti. Ha az oldat hevítését a gőz szabályozott bevezetésével szabályoz-30 zuk, akkor bizonyos határok között a csa­padék részecskéinek nagyságát is szabá­lyozhatjuk:. Általában a csapadék részecs­kéi annál nagyobbak lesznek, minél las­súbb fokozatban növeljük a hőmérsék-35 letet, míg a hevítés: gyorsításával a bá­zikus timsót rendkívül finom csapadék alakijában kaphatjuk meg. Habár a találmány szerinti eljárást úgy is foganatosíthatjuk, hogy a feldolgo­zó zandó folyadékmennyiséget egy egészként a tartályba töltjük és a tartályt felváltva megtöltjük és kiürítjük, azt találtuk, hogy határozottan előnyösebb, ha iaz eljárást oly tartályban valósi tjü k meg, melynek hossza átmérőjének többszöröse, ahol is a timsóoldatot a tartály egyik végén vezet­jük be, a tartályon való áthaladása köz­ben a kívánt hőfokra hevítjük és a ki­csapott bázikus timsót szuszpendáltan 50 tartalmazó anyalúgot a tartály másik vé­gén kibocsátjuk. A találmánynak; ily mó­don való foganatosításakor kívánatos, sőt igen fontos, hogy a gőzt a tartályon át­áramló folyadékkal a tartály hossza men-55 tén több pcnton hozzuk érintkezésbe. A gőzt a tartályba előnyösen két vagy több helyen bocsátjuk be és így a tartályon átáramló oldattal a tartály több pontján hozzuk össze. Célszerű, ha a gőz első belé­pési helye a folyadék bevezetési helyétől t bizonyos távolságban van, úgy hogy a fo­lyadékáramnak a gőz bebocsátási helye előtti része fokozatosan hevül fel és a bázikus timsóból kristálycsirák képződ­nek, melyek, miközben a folyadékáram a C gőz bebocsátási helyéhez közeledik, ille­tőleg azon áthalad és a folyadék hőmér­séklete növekszik, kristályokká növeked­nek! meg. Ha azt kívánjuk, hogy a bázikus timsó apró részecskék alakjában képződ- 7 jék, akkor célszerű a gőz bebocsátási he­lyével a folyadék belépési helyéhez köze­lebb menni, aminek az lesz a következ­ménye, hogy túlnyomórészt kisméretű kristályok képződnek. Több, egymástól bi- 7 zonyos távolságban levő gőzbebocsátási hely alkalmazása azért fontos, mert a bá­zikus timsó képződési reakciója endoterm. A leírt módon a szükséges magas hőmér­sékletet azonnal elérjük és a tartályon 8 átáramló oldat egész tömegében folytono­san fenntartjuk. A folytonos eljárás keresztülvitelénél azt találtuk, hogy ha a vezetékalakú tar­tályt, melyen az oldat árama áthalad, az & oldattal teljesen megtöltjük, akkor az ol­dat áramlása megakadhat, aminek meg­állapításaink szerint valószínűleg az, az oíka, hogy nagy gőzbuborékok képződnek, melyek nem könnyen kondenzálódnak. 91 Ezt a hátrányt úgy sikerült elkerülni, hogy a vezetékalakú tartályban, a tartá­lyon átáramló oldat szintje felett, iners gáz, előnyösen levegő rétegét tartjuk fenn. Ez a rendszabály megszünteti az áramlás 9í folytonosságában mutatkozó hiányokat, melyek akkor fordulnak elő, ha a tartály­ban nincs ilyen gázréteg. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás (keresztülvitelére való berendezés 1( példáképpeni foganatosítási alakját mu­tatja. Az 1. ábra a berendezés függőleges met­szete és a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén ic vett keresztmetszet. A rajzon (A) a tartály vagy autokláv külső fala, mely előnyösen acélból van és ply szilárd, hogy a tartályban uralkodó nyomásnak ellenálljon. (Al) a tartály n felső és (A2) annak alsó vége. (B) a tar­tálynak kénsavnak ellenálló bélése, mely célszereűn ólomból van. A (B) ólombélé­sen belül egy további (C) bélés van, mely saválló, iners hőálló anyagból, pl. saválló n téglákból van. A timsóoldatot a (D) vezeté­ken át oly nyomással szorítjuk az auto­klávba, mely az autoklávban uralkodó

Next

/
Thumbnails
Contents