109729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus timsó előállítására

— 3 — nyomást valamivel felülmúlja. A timsóoldatot a (Dl) szivattyú szállítja és az oldat áramlását a (D2) szeleppel szabályozhatjuk. Az (E) kibocsátó vezeték az auto-5 kláv fenekéből indul ki. Az (F) szeleppel szabályozhatjuk azt a keresztmetszetet, melyen át a folyadék a készülékből kilép. Az oldatot és a belőle keletkezett csapadékot az autoklávból a (6) tartályba ve-10 zetjük, amelyből a gőzt előnyösen szabályozhatóan engedjük: kiszabadulni, miáltal az oldat hőmérséklete gyorsan csökken. A (H) gőzelosztóba valamely gőzforrás-15 ból gőzt vezetünk, melynek nyomása a,z autoklávban uralkodó nyomásnál nagyobb. Az elosztóból a (Hl, H2, H3, H4) csőelágazások vezetnek az atoklávba, ahol azokat célszerűen a (H5) gyűrűkké alakít-20 juk. E gyűrűk alsó oldalain nyílások vannatk, melyeket célszerűen a rövid (H6) fúvókákkal látunk el. Mindegyik (Hl, H2, H3, H4) cső egy-egy (J) szabályozó szeleppel van ellátva és a gőzelosztóhoz menő 25 vezetékbe a (K) nyomásredukáló szelepet iktatjuk. A gőzelosztó alsó részén az- (L) szelep vfan, mjelyen át aj gőzelosztókban kondenzált vizet lebocsáthatjufc. Az (M) légkompresszorból az (M2) szeleppel ellá-30 tott (Ml) cső vezet az autokláv felső részébe. (N) az autoklávban levő folyadéktömeget és (0) a folyadék felett álló iners gáz, célszerűen levegő rétegét jelöli. Az ábrázolt autokláv miagassága mintegy 6 35 méter és belső átmérője kb. 1.2 méter. A berendezés üzembehelyezésénél az (F) kibocsátószelepet zárjuk és ugyanosák elzárjuk a gőzvezetéket is. Most az autoklávot folyadékkaí, célszerűen vízzel tölt-40 jük meg és pedig körülbelül az oldatot bevezető (D) cső szintjéig. Ezután az autokáv felső részébe levegőt szorítunk mindaddig, míg nyomása körülbelül 72—82 kg. Ezt követőleg a (Hl, H2, H3, H4) csöve-45 ken át gőzt bocsátunk be mindaddig, amíg az autoklávban levő folyadék hőmérséklete annak felső részében 130—170 C°-ot el nem érte. Most azi (F) kibocsátószelepet és az oldatot bebocsátó (D2) szelepet nyit-50 juk, ahol is az átáramlási keresztmetszeteket úgy állítjuk be, hogy az autoklávban uralkodó nyomást figyelembe véve, a folyadék az autoklávból ugyanolyan mértékben lép ki, mint amilyen mérték-55 ben oldatot szorítunk az autoklávba, hozzáadva azt a vízmennyiséget, mely a hevítéshez használt gőzből az autoklávon keresztülhaladó oldatban kondenzálódik. A gőzbebocsátószelepet úgy állítjuk be, hogy az autoklávon keresztüláramló oldat 60 hőmérséklete a kívánt hőfokra emelkedjék és ezen a hőfokon megmaradjon. Mint már említettük, a folyadék hőmérsékletének 140°-ot meg kell haladnia. A legjobb 'eredményeket tapasztalatunk szerint ak- 65 kor érjük el, ha az oldat hőmérséklete 185 —200 C°. Az utóbb említett hőmérsékleteken dolgozva, a folyadékot az autoklávon oly sebességgel kell átvezetni, hogy az oldat és a benne képződő termékek 70 8—10 percig maradjanak az autoklávban. Ilyen feltételek mellett normális káliumsóoldatból finoman elosztott bázikus káliumtimsó fog kicsapódni, mely a normális timísóbah tartalmazott timföld 1

80— 75 85%-át ós a normális timsóban tartalmazott káliumszulfátnak körülbelül 28%-át tartalmazza, míg a bázikus timsó kénsavtartalma a normális timsó k én sa vt a rti mánk körülbelül 38%-a lesz. Az anyalúg ol- 80 datban tartalmazza a kénsavat és káliumszulfátot, mely a bázilktus timsócsapadékba belép, a reakció alatt bevezetett normális timsó maradékimennyiséigével együttesen. Megjegyzendő, hogy a bázikus timsó 85 nagyobb termelési hányadát és a normális timsó timföldtartalmának csaknem teljes felhasználását érhetjük el azzal, hogy az oldathoz káliumszulf átot adunk és pedig célszerűen ugyanakkora mennyi- 90 ségben, mint amekkorát a normális timsó tartalmaz. Ki akarjuk emelni, hogy a találmány szerinti eljárás folytonos módozatát bármilyen vezetékalakú tartályban keresz- 95 tülvihetjük, mely saválló és megjegyzendő az is, hogy habár a leírt folytonos folyamatnak igen nagy előnyei vannak, ez előnyök közül számosat elérhetünk akkor is, ha normális timsóoldatot bázikus 100 timsó kicsapása céljából nem folytonos eljárásban úgy kezelünk, hogy a nyomásálló tartályban levő oldat felmelegítéséhez szükséges hőt az oldatba vezetett nagynyomású gőzből vesszük. 105 Rámutatunk arra is, hogy a folytonos eljárásban gőznek különböző szinteken vagy különböző pontokon a tartályon átvonuló oldatba való bevezetése igen előnyös, mert ezzel a szükséges endoterm re- 110 akcióhőt a tartály egész hossza mentén fenntartjuk. Az eljárás gyakorlati kivitelénél azt találtuk, hogy célszerű, ha a folyadékoszlop feső részében körülbelül 130 C° hőmérsék- 115 letet tartunk fenn és a gőz bevezetését úgy szabályozzuk, hogy körülbelül 60 cm.-rel a folyadékoszlop feneke fölött kö-