109672. lajstromszámú szabadalom • Kábelkötés olajjal töltött kábelekhez

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. HAflYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 109672. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Kábelkötés olajjal töltött kábelekhez. Societá Italiana Pirelli Milano és Siemens-Schuckert­werk© A. G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1932. évi október hó 17-ike. Olajkábeltelepekben a kábelekben ural­kodó olajnyomás szabályozhatósága, kü­lönösen a statikus nyomások jobb meg­oszthatósága végett a kábeleket szaka-5 szókra szokták osztani. Az ilyen kábelsza­kaszokat azután egymással ú. n. zárókar­mantyúk útján kötik össze, amelyek az egyes szakaszokat egymással villamosan összekötik, azonban az olajnak az egyik .0 szakaszból a másik szakaszba való át­lépését megakadályozzák. Az ismeretes zárókarmantyúk rend szer int oly tokokból állanak, melyeknek közepén válaszfal van és a válaszfalban elhelyezett porcellán-5 szigetelőkön át létesül a villamos összekö­tés. Az ilyen zárókarmantyú tehát lénye­gileg két egymástól elkülönített, olajjal megtöltött kamrából áll, melyek közül mindegyik kamra a hozzá tartozó kábel-0 szakasz olajterével közlekedik. Az olajba ágyazott porcellánátvezetők azonban a kábel üzembiztonságát tapasztalat szerint veszélyeztetik, mivel a porcellán olaj alatt a tapasztalat szerint könnyebben üt át. 5 Ismeretesek oly zárókarmantyúk is, me­lyeknél a karmantyú tokjának mindkét végén kúpos vagy hengeres szigetelők vannak, amelyekbe az egymással össze­kötendő kábelszakaszokat bevezetik. A 0 szigetelőket belső, a karmantyú tokjának közepéhez közelebb eső végükön kábel­vezetőt befogadó fémes sapkával tömítve zárják el, úgy, hogy e helyen az olaj át nem hatolhat és külső, a karmantyú tok-5 jának közepéhez képest távolabb eső vé­gükön a karmantyú tokjával szemben szintén tömítik. Az ilyen zárókarmantyú tehát három egymástól elkülönített kam-50 rából áll, mely kamrák falait a bevezető szigetelők képezik. Az ismert összekötő 40 karmantyúk közös hátránya még arány­lag terjedelmes voltuk. A találmány olajjal töltött kábelek ösz­szekötőkarmantyúinak oly egyszerűbb felépítését célozza, amellyel a karmantyút 45 felosztó és a karmantyúfallal olajat át nem bocsátó módon összekötött közfalakat és az összekötő karmantyú belsejében por­cellán szigetelők alkalmazását elkerülhet­jük. A találmány értelmében a kábelveze­tők csupasz végeit, amelyekről tehát a szigetelést előre eltávolítottuk, az olaj át­hatolását meggátló összekötő darabok út­ján kötjük össze egymással és a szigetelt ereket az olajat át nem bocsátó, nyomást 55 álló hüvellyel látjuk el. Ez a hüvely lehet vagy az erekre feltolt cső, vagy pedig ön­magát csavarvonalalakban átlapoló, az erre feltekercselt szalag vagy szalagok. Az átlapolás helyeit pl. ragasztással tömít- 60 jük. Mint szalagokat célszerűen film- vagy lakkszalagokat alkalmazunk, amelyeket egy vagy több rétegben helyezünk el egy­más fölött. Az ezekből a film- vagy lakk­szalagokból készült rétegeket többesével, 65 egymással váltakozva is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti megoldás két pél­dakénti foganatosítási alakját a rajzok mutatják. Az 1. ábra egyvezetős kábel összekötési helyét tünteti fel. Az ábrában (1) a karmantyútok, melynek kúpos (2) vége a kábel (3) ólomköpenyével (1) össze van forrasztva. A szigetelt (4) ér (5) végéről a szigetelést eltávolítottuk és ezt a csupasz érvéget (6) összekötődarabbal látjuk el. A <6) összekötődarabban a (7) közfal által el-70 75

Next

/
Thumbnails
Contents