109662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes szénhidrogének előállítására desztillálható széntartalmú anyagokból

járás különösen előnyökkel jár, amennyiben az említett vegyületek, melyeknek a nyomás alatti hidrogémezésre hátráltató hatásuk van és melyek a szokásos tipusú ka-5 talizátorok hatását csökkenteni hajlamosak, egészen vagy részben neutralizáltatnak és így ártalmatlanná válnak. Azonban az egyszerű ineutralizáláshoz szükségeltnél több savat vagv savanyú sót is alkalmazhatunk. 10 Egyidejűleg a folyósított termék minősége is javul (pl. csökken az aszfalttartalom) és -növekszik a hozadék. Olyan esetekbon, amikor kívánatos, hogy az adagolandó sav vagy savanyú só azon mennyiségét, amely 15 a kiindulási anyagban levő alkáliás vegyületek teljes neulralizálására szükséges, előre megállapítsuk, ez egyszerű előzetes kísérletekkel történik. így pl. a roncsolóan hidrogénezendő kiindulási anyag egy pró-20 báját magasabb hőmérsékleten alkalmas mértékben felhígított sav feleslegével keverjük és a neutralizáláshoz fel nem használt sav mennyiségét, szűrés után, a szüredékmek alkáliával való titrálása útján megha-25 tározzuk. Azt találluk. hogy esetben előnyös olyan mennyiségű savanyú anyagot alkalmazni, — amelyen nemcsak magukat a savreakcaójú anyagokat, hanem olyan anyagokat is 30 értünk, amelyek csak vízben oldva adnak savanyú reakciót — amely a kiindulási anyag alkáliásan reagáló anyagainak neutralizálására pontosan elegendő vagy ennél legfeljebb 20<>/o-kal nagyobb vagy kisebb, 35 az alkalmazott összes savanyú anyagot számítva. Ilyen esetben neutralizáló hatású anyagként a felsoroltakon kívül más savszerű anyagok is használhatók, pl. haloidhidrogének, mint pl. sósav vagy jódhidro-40 gén vagy pl. a foszforsav. A savakat vagy savanyú sókat a kiindulási anyaghoz az előhevítés előtt vagy után adagolhatjuk. A savakat pl. az előhevített széntartalmú anyagokkal együtt 45 vagy ezekkel egyidejűleg porlasztva vihetjük be a reakciókamrába. A találmány szerint alkalmazandó katalizátorok a kiindulási anyagokkal alkalmas közbenső tartányokban is elegyíthetők, amelyek a realc-50 ciókamra előtt vagy az előhevítő rendszerben rendezhetők el. A katalizáló savakat vagy savanyú sókat adagolhatjuk még oly módon, hogy porózus anyagokat, mint pl. aktív szenet, 55 aktív kovasavat, habkövet stb. az illó savakkal vagy savanyú sók oldatával átitatunk és ezeket a reakciókamrában helyezzük el. A leírásban használt «hidrogénező reakciók* kifejezés akképpen értelmezendő, 60 hogy az igen különböző reakciókat foglal magában és a találmány szerint alkalmazott katalizátorok e reakcióknál különösein előnyösöknek bizonyultak. Igv pl. vonatkozik ez a kifejezés széntartalmú anyagok 65 átalakítására hidrogénező gázokkal, amely anyagok közül felemlítjük a szén valamennyi változatát, a lignitet beleértve, valamint egyéb szilárd széntartalmú anyagokat, mint tőzeget, palákat és fát, ásvány- 70 olajokat, kátrányokat és ezek desztillálási, átalakulási és extrahálási termékeit. Az említett roncsoló hidrogénezés felhasználható mindennemű szénhidrogének, mint motortüzelőanyagok, különösen nemkopogó mo- 75 tortüzelőanyagok, középolaj ok, világítód ajok és kenőolajok előállítására. Ez a kifejezés magában foglalja továbbá a nyers széntartalmú anyagokból hidrogén vagy hidrogént tartalmazó vagy fejlesztő gázok 80 behatása útján a neniszémhidrogén szenvnyeződések. mint pl. a kén- vagy oxigéntartalmú anyagok vagy nitrogénvegyületek eltávolítását, mint pl. nyers benzolnak, nyers motortüzelőainyagokinak vagy kenő- 85 anyagoknak hidrogénnel való finomítását. Ez a kifejezés továbbá magábaníöglalja oxigén- vagy kéntartalmú szerves vegyületek átalakítását a megfelelő szénhidrogénekké vagy hidrogénezett szénhidrogé- 90 mekké, pl. fenolok vagy krezolok átalakítását a megfelelő ciklusos szénhidrogénekké vagy ezeknek tovább hidrogénezett termékeivé. Végül magábanfoglalja ez a kifejezés a telítetlen vegyületek, különösen teli- 9c tetlen szénhidrogének vagy aromás vegyületek, különösen aromás szénhidrogének hidrogénezését, pl. hidroaromás szénhidrogének előállítása céljából. Az említett hidrogénnel vagy hidrogén- ic tartalmú gázokkal foganatosított reakciókat rendszerint 250—700 C° közötti hőmérsékleten és általában kb. 380—550 C° között foganatosítjuk. A nyomások, melyeket alkalmazunk, rendszerint meghaladják i( a 20 atmoszférát, de általábanvéve az 50 atmoszférát meghaladó nyomások előnyösek, Némely esetben azonban, pl. nyersben zol raffinálása esetén, kisebb nyomások, pl. 40 atmoszféra nagyságrendű nyomások l: alkalmazása ajánlatos. Általánosságban szólva 100, 200, 300, 500 és némely esetben 1000 atmoszférás nyomások is jönnek tekintetbe. A reakcióiérben és amennyiben ilyenek 1: vannak, az ezzel összefüggő készülékrészekben tartott hidrogén mennyisége a szóbaníörg'ó kiindulási anyag természete és ászán-