109662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes szénhidrogének előállítására desztillálható széntartalmú anyagokból

Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109662. SZÁM. — I Vh l. OSZTÁLY. Eljárás értékes szénhidrogének előállítására. I. G. Farlbenindustrie A. G. cég Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1933. évi január hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 9-ike.A találmány eljárás értékess szénhidrogének, pl. az alacsony forráspontú sorozatba tartozó szénhidrogének előállítására, desztillálható széntartalmú anyagokból, 5 amilyenek pl. a különböző szénfajták, az aknaszenet és barnaszenet beleértve, palák, bitumenes homokok, kátrány, ásványolajok, palaolajok, ezek lepárlási, átalakulási és extrahálási termékei és maradékai, 10 stb., hidrogénező reakciók útján hidrogénező hatású gázokkal, pl. hidrogénnel vagy hidrogént tartalmazó vagy szolgáltató gázokkal és nyomás alatt, előnyösen körfolyamatban és katalizátorokkal való érintke[5 zésben. Azt találtuk, hogy több tekintetben előnyös, ha a fentemlített kezelés előtt vagy alatt a kiindulási anyagokhoz a periódusos rendszer 4—8. csoportjainak fémeivel !0 vagy ezek vegyületeivel együtt szerves szulfonsavakat vagy szerves karboxilsavákat vagy savanyú sókat vagy a kén vagy nitrogén szervetlen oxigéntartalmú savtermészetű vegyületeit vagy e szervetlen savak >5 anhidridjeit, esetleg vízzel együtt, vagy ezen anyagokból többet adagolunk. A felsorolt anyagok közül különösen az illó savak jönnek tekintetbe. A találmány szerint alkalmazandó savanyú sók példáiként felemlít;0 jük az ón, molibdén, wolfram, mangán, rénium, magnézium, cink, kadmium, alumínium, wanádium vagy króm savanyú sóit. Jó eredményeket szolgáltatnak pl. a savanyú maignéziumfoszfát, savanyú cink-5 foszfát, savanyú cinkborát, savanyú kadmiumfo&zfát, savanyú aluminiumszilikát, savanyú vainadiumioszfát és a savanyú krómfoszfát. Szóba jöhetnek a kénsav és pirokénsav savanyú sói is. Alkalmazható 0 anyagokként szerepelhetnek a savanyú alkálifémsók is, küllönösen a savanyú lítiumfoszfát, azonban általánosságban az ilyenekkel kapott eredmények nem olyan jók, mint azok, amelyeket az előbb felsorolt sókkal kaphatunk és ezért ezeknek hasz- 45 nálata előnyben részesítendő. A kén és nitrogén felemlített szervetlen savtermészetű vegyületei példáiként megemlítjük a kénsavat, kénessavat és salétromsavat; a szerves karboxilsavak közül az ecetsavat, ham.- 50 gyasavat, oxalsavat és végül a szerves szulfonsavak közül a benzolszulfonsavat, naflalinszulfomsavat vagy a szultánéit telítetlen szénhidrogéneket. Az előbb felsorolt savanyú sók mellett még más fémeket vaigy 55 fémvegyületeket is adagolhatunk és pedig a periódusos rendszer 2—8. csoportjába tartozó fémeket vagy vegyületeket, különösen a 6. csoportba tartozókat, mint pl. a cink, alumínium, titán, ón, ólom, vaná- 60 dium, bizmut, króm, molibdén, wolfram, urán, mangán, rénium, vas, nikkel, vagy kobalt szulfidjait, baloidjait, foszfidjiait, oxidjait, karbonátjait vagy oxalátjjait. Ezeket a hozagfémeket vagy ezek vegyületeit 65 rendszerint a kezelendő széntartalmú anyag kb. 0.05—10 súlyszázalékának megfelelő mennyiségben! adagoljuk, pl. 0.1 és 5 o/o közötti mennyiségben. Ha a felsorolt savtermészetű anyagokat 70 olajok, mint pl. kátrányolajok, ásványolajok vagy ezek frakcióinak destruktív hidrogénezésénél adagoljuk, úgy a hasító, mint a hidrogénező hatás fokozódik. Ezenfelül a reakciótermékekben lévő aszfalt mennyi- 75 sége is csökken, a savanyú hozagok nélkül foganatosított folyamatokkal szemben. Olyan esetekben, amikor a "kiindulási anyag, pl. szén, alkáliás természetű vegyületeket tartalmaz, a találmány szerinti el- 80