109514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengerelt cinkbádog gyártására, különösen elemcsészékhez és más elektrotechnikai célokra
Megjelent 1934. évi április hó 16-án. MAGYAE KIRÁLYI jMnfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109514. SZÁM. — XVI/b. OSZTÁLY. Eljárás hengerelt cinkbádog gyártására, különösen elemcsészékhez és más elektrotechnikai célokra Metallgesellschaft Aktiengresellschaft cég1 Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi április hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 19-ike. A galvánelemekben, pl. az anódtelepekben szokásos csésze- vagy hüvelyalakban használt cinkbádognak az elektrolittal, pl. kénsavval szemben bizonyos ellenálló-5 képességűnek kell lennie. Ez azért szükséges, hogy a kész, de még nem használt elem elég hosszú ideig legyen tárolható és hogy használatkor az elektromotoros erő egyenletes legyen. Ebből a szem-10 pontokból fejlődött ki a cilikbádogok megvizsgálására az ú. n. Cohen-féle próba. Ez abból áll, hogy megszabott (25 cm2 bádogméret) felületű cinkbádogot megszabott (100 cm3 ) térfogatú 10 száza-15 lékos kénsavba merítenek, melynek kezdő hőmérséke 11—13°. Ezután azt mérik, hogy a kénsav hőmérséke mennyivel emelkedik a kezdő hőmérsék fölé. Ha a hőmérsék 30 percen belül nem emelke-20 dik 30° fölé, akkor a bádogot kifogástalannak tekintik. A Cohen-próbának eleget tevő bádogok tényleg megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyekkel a galvánelemekhez szánt cinkbádognak a 25 gyakorlatban bírniok kell. A gyakorlatban azonban eddig még nem lehetett a cinkbádogokat úgy gyártani, hogy biztossággal eleget tegyenek a Cohen-próba követelményeinek. A cink-30 bádogok ezen sajátságát a legkülönbözőbb okokra vezették vissza, így pl. azt vélték, hogy az alkalmazott cinkfajták eredete, a cink tisztátlanságai, mint vas, ólom, arzén stb. befolyásolják a* cinknek a jelzett cé-35 lókra való használhatóságát. Másrészt arra is gondoltak, hogy a bádog felületi szerkezete, vagy tömörítési foka vagy a felület simasága lehet fontossággal, anélkül, hogy eddig bármilyen támpontot adtak 40 Ápolna arra, hogy ezen szempontok tekintetbevételével tulajdonképen milyennek kell lennie a bádognak és hogy milyen hatást fejtenének ki a jelzett sajátságok. Ez iparág egyik specialistájának az a véleménye, hogy a Cohen-próba a legérzó- 45 kenyebb vizsgálati módja az elembádogoknak és hogy azok a bádogok, melyek a Cohen-próbának eleget tesznek, minden esetre a legjobb elemekhez is használhatók. Nincs kizárva, hogy a Cohen-próbá- 50 nak eleget nem tevő bádogok is elvétve jó termékeket szolgáltatnak, de ilyen bádogok esetén a termék jósága teljesen a véletlentől függ. Megállapítottuk már most, hogy henge- 55 relt cinkbádo'g nemcsak hogy mindig eleget tesz a Cohen-próba követelményeinek, de a Cchen próba szerint kimutatható eddig elért minőségeket még messze túl is haladja, ha a bádogban a (hexagonális) 60 cinkkristályok bázisfelületei a bádogfelülettel párhuzamosak. Az ilyen szerkezetű bádogokat különbözőképpen gyárthatjuk. Ha pl. olyan cinkbádogokat, melyeket 65 az általában szokásos módon öntött cinktömbökből hengereltek ki, úgy hogy strukturájuk eltér a fentjelzettől, 100° fölötti, pl. célszerűen 200 és 400° közötti hőmérséken magában véve ismeretes re- 70 kristályosításnak vetünk alá, akkor új kis cinkkristályok keletkeznek, melyek immár teljesen szabálytalanul vannak a bádogban elosztva. Ha már most ezeket a bádogokat a találmány szerint gyúró 75 megmunkálásnak, célszerűen a kívánt vékonyságra való hideghengerlésnek vetjük alá, akkor a szabálytalanul ágyazott új cinkkristályok — minthogy bázisuk a csúszófelület — a bádogban iigy irányozod- §Q nak, hogy bázisfelületeik a bádogfelülettel párhuzamos irányba jutnak. Az ilyen
