109310. lajstromszámú szabadalom • Folyton égő olajfűtésű fűtőszerkezet

- 39 — kezés pillanatában ritkítógáz, hígítja, az a (20) injektorliasítékon való beboesájtásánál már ritkább lett és így a frisa levegővel nagyobb gyulladási pontú na-5 gyon jó keveréket alkot. A ritkítógázt az ábrázolt megoldásnál a füstgázcsatorna a (13) csövön át elvezeti és az a (14) hűtőn halad át. A 2. ábra szerinti példaképeni berendezésnél a gázt 10 a (21) csövön bevezetett, a (22) hűtőköpenyen áthaladó és a (23) csövön kiáramló víz hűti. A lehűtött ritkító gáz a (15) csövön át a (2) elgázosítóhoz halad. A (15) eső a (17) fúvóka (24) burkolatához csat-15 lakozik. A (17) fúvóka és az elgázosító között valamely, a célnak megfelelő hőszigetelést alkalmazunk. Az olajcseppek a (17) fúvákából szabadon esnek az elgázosító (18) helyére, 20 amelynek felületén nagyon gyors és gyakorlatilag teljes elgázosodás következik be. A ritkítógáznak a (24) térből a (2) elgázosítóba való áramlásával megakadályozzuk az olajgázoknak a (24) térbe való 25 hatolását, ahol kondenzálódhatnának és a falakon olajcseppek alakjában rakódhatnának le. A (18) helyen rendkívül kis kokszmennyiségek képződnek, mint a 2. ábra mutatja. Az elgázosító magas hő-30 mérséklete következtében ez a koksz izzó vagy majdnem izzó állapotban van. Oly mértékben, amelyben a ritkítólevegőhöz oxigéngáz jut, elsősorban a koksz, ég el és csupán másodsorban következhet be az 35 olajgázok részleges előgyujtása. Tehát megfelelő mennyiségű oxigéngáznak vagy friss levegőnek hozzáadásával az egyébként teljesen oxigénmentes ritkítógázhoz annyi oxigéngázt vezethetünk, hogy a 40 mindenkori kokszképződést elkerülhetjük, míg előgyújtás nem következik be. Ez a friss levegő a (14) hűtőben a ritkítógázzal elkeveredik és a hűtőhöz a (26) csövön át halad. 45 Az elgázosító az olajgáz és ritkítógi'z keverékét a (4) injektorba szívja, ahol az adott esetben előmelegített friss égési levegővel az (5) csőben keveredik el, mire a gázkeveréket_a (6) cső a (7) égőhöz ve-50 zeti. Az olajnak a gázkeverék vezetékében való kondenzációját azáltal kerüljük el, hogy a (6) cső jó hővezető kontaktusfelületek útján részben a (4) injektorral és részben a (7) égővel érintkezik. A ke-55 veredés még jobb, ha a (6) csövet úgy képezzük k;i, hogy rajta a gáz labirintusszerű úton halad át. Az a körülmény, hogy a (7) égő melegét a (6) csőnek adja át, azért előnyös, mert ily módon az égő külső hőmérsék- 60 lete a gázkeverék gyulladási pontja alatt tartható, miáltal a gáznak a (27) égő rostélya alatti öngyulladását elkerüljük. Ugyanerre a célra az égőt a (28) aszbesztgyűrű vagy más hőszigetelő anyagból 65 való gyűrű választja el a (3) tűzesőtől. A 3. ábra a 2. ábra szerinti berendezés módosított foganatosítási alakját szemlélteti. A 3. ábra szerinti berendezés a 2. ábra szerinti berendezéstől a következők- 70 ben különbözik. A 2. ábra szerinti berendezésnél azt a vákuumot, amelyet a gázoszlopnak a (H) tűzesőben való alacsony fajsúlya folytán kaptunk, arra használtuk, hogy az (5) 75 csövön át friss levegőt szívassunk be és azt az elgázosítóból növő gázkeverékkel elkeverjük. A gázkeveréket injektorhatással vezetjük a keverőhöz, ami gyenge vákuumot okoz az elgázosítóban 80 is. E vákuum segítségével ritkító gázt szívatunk a füstgázcsőből a (13) csövön, a (14) hűtőn és a (15) csövön át a (2) elgázosítóhoz. Ezzel ellentétben a ritkítógázt a 3. ábra szerinti berendezésnél túlnyo- 85 mással nyomjuk az elgázosítóhoz. Ezt a túlnyomást a (9) füstgázcsőben elrendezett (29) fojtóJberendezéssel kapjnk, miáltal túlnyomású füstgázt hajtunk a (13) csőbe, valamint a (14) hűtőn és a (15) 90 csövön át az elgázosítóba. A (14) hűtő ebben az esetben léghűtésű. A (4) keverőnek itt tehát nem kell injektornak lenni, ámbár ez bizonyos körülmények között előnyös lehet. A 3. ábra 95 labirintuskamrás keverőt mutat. E berendezésnél a (14) hűtőbe neon vezethetünk friss levegőt, mivel az túlnyomás alatt van. Ha szükségesnek látszik, hogy a ritkítólevegőhöz oxigéngázfelesleget ad- 100 junk, akkor ezt a legegyszerűbben úgy érjük el, hogy a íozötűz,helyet levegőfelesleggel működtetjük. Ez azonban a " tüzelőanyag hőökonomiáját rontja. A 4. és 5. ábra a találmány további 105 példakénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az 5. ábra az égő és elgázosító elrendezését mutatja, amelyet a 4. ábra csupán vázlatosan jelez. A 4. ábra folyékony tüzelőanyaghoz no való főzőtűzhelyet szemléltet, melynél a tüzelőanyag elgázosítóban gázosodik el. A 4. ábrán a folyékony tüzelőanyagot az (1) cső vezeti be. A tüzelőanyag pl. égőolaj lehet. Az (1) cső a (16) helyen csat- 115 lakozik a ritkítógázt hozzáfolyató (25)