109310. lajstromszámú szabadalom • Folyton égő olajfűtésű fűtőszerkezet

_ 4 _ csőhöz. A (25) cső a (23) tér útján van a (30) elgázosítóval kapcsolatban, amely az égővel szilárd összeköttetésben van, pl. ugyanabból a darabból van öntve, mint 5 az égő alsó (31) része. Az égő különben bármily a célnak megfelelő szerkezetű lehet és a találmány szempontjából nincs jelentősége. Az égési levegőt a (34) cső vezeti be. A (31, 32) égőtől a füstgázok a 10 (35) csövön át a (36) kamrába lépnek, melynek felső részét a (11) fűtőlappal összekötött hőtároló tömb határolja. A fűtőlapot szokásos módon a hőszigetelő (12) védősüveg födi be. Ügy, mint az 3-15 ábra szerinti berendezésnél, a füstgázok végül a (9) csövön és a (10) kürtőn át eltávoznak, miután minden hasznos melegüket leadták. Az 5. ábra a (30) elgázosítót és a (25) 20 csövet keresztmetszetben szemlélteti. A (30) elgázosító csészealakú. Az olajat a (30) elgázosítóhoz a (40) cső vezeti, mely az (1) csővel összeköttetésben áll. A (40) cső hátrafelé, azaz az olaj áramlási 25 iránya felé kissé lejt. Ez a cső tehát állandóan olajjal van (megtöltve. Amenynyiben friss olajat vezetünk a (40) csőbe, a (42) csőtoldathoz csatlakozó (41) nyíláson át is olaj folyik. A (43) pecek a (42) 80 csőtoldatban az olajat cseppek alakjában gyűjti, mely cseppek az elgázosító fenekére esnek. Az elgázosító magas hőmérséklete folytán az olaj rendkívül gyorsan és majdnem teljesen elgázosodik, miáltal 35 az elgázosító rövid idő alatt olajgázzal telik meg. Az olajnak az elgázosító felső részein, különösen a (24) tér és a (42) csőtoldat hideg részein való kondenzációjának 40 megakadályozására a (40) csövet a (25) cső veszi körül, mely az alább részletesebben leírt módon a (30) elgázosítóba ritkítógázt vezet. A (25) cső egyik végét a (44) fedő zárja el és a (40) csövet a (45) 45 dugó tömíti. A ritkítógáznak a (24) téren és a (30) elgázosítón át való lefeléáramlásával elérjük, hogy olajgáz nem hatolhat a (24) térbe, miáltal az újbóli kondenzációt elkerüljük. 50 A (30) elgázosítóból az olajgáz és ritkítógáz keveréke a (46) nyíláson át az égő (3Í) alsó részébe áramlik. Az égőhöz a levegőt a (34) cső vezeti és az a levegő a (30) elgázosítóból jövő gázkerevékkel 55 keveredik. E keverék hőmérséklete valószínűleg a gyulladási ponton van vagy annál magasabb, amiért is a gáz azonnal meggyullad és fellángol. Az égési gázok, amelyek a (31, 32) égőből a (35) csövön. & (36) kamrán, a (9) csövön át a (10) kiü'- 60 tőn át távoznak, az égőben gyenge vákuumot létesítene, amely azonban elegendő arra, liogy a (34) csövön át a levegő hozzávezetését biztosítsa. A (30) elgázosítóban is gyenge vákuum 65 keletkezik, amely ritkítógázt szív be. A (30) elgázosító és a (24) tér elrendezése olyan, hogy már igen kis mennyiségű ritkítógáz is elég arra, hogy olajgáznak a (24) térbe való behatolását megakadá- 70 lyozza. A ritkítógáz tehát levegő lehet, melyet a (25) csövön át szívhatunk be, mint a 4. ábra világosan mutatja. E levegőnek azonban még különös hatása is van. Mint fent említettük, nagy nehéz- 75 ségek keletkeznének, ha az olaj a (40) hozzá folyatócsőben előre elgázosodna. Ez a cső ezért a ritkító! evegőt vezető (25) csövön belül van, amiért is ez a levegő a hozzáfolyatócsövet annyira hűti, hogy hő- 80 mérséklete sohase érhesse el azt a legalacsonyabb hőmérsékletet sem, amely az előelgázosítást lehetővé teszi. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti és példaképen leírt elrendezés nem csu- 85 pán akkumuláló főzőtűzhelyeknél alkalmazható, hanem hogy ugyanoly előnnyel a főzőtűzhelyek minden más olyan megoldásainál is, amelyeket folytonos tüzeléssel folyékony tüzelőanyaggal fűtünk. 90 Éppúgy az is nyilvánvaló, hogy a szerkezeti részletek lényegesen módosíthatók, anélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. Szabadalmi igények: 95 1. Folyékony tüzelőanyaggal táplált folytonégő fűtőszerkezet, pl. kályha, főzőtűzhely stb., az égőtől különálló elgázosítóval, azzal jellemezve, hogy a folyékony tüzelőanyagot az elgázosító- 100 hoz szállító vezeték úgy van elrendezve, hogy a folyékony tüzelőanya- i got szabad esésben vezeti, jellemezve továbbá járulékos gázt a folyékony tüzelőanyaggal azonos irányban és 105 vele együtt vezető eszközökkel. 2. Az 1. igényben védett kályha vagy másefféle foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a gáz vezetéke az elgázosítót oly gáz készletével köti 110 össze, mely gáz oxigénmentes vagy oly kevés oxigént tartalmaz, hogy az elgázosítóban fejlődő tüzelőgáz korai meggyulladásától nem kell tartani.