109310. lajstromszámú szabadalom • Folyton égő olajfűtésű fűtőszerkezet

hoz szabadon eső cseppek alakjában aránylag alacsony hőmérsékleten tartott fúvókán át vezetjük, az elgázosodás csupán abban a pillanatban történik, amely-5 ben a csepp az elgázosító falát éri. Ezt a falat oly magas hőmérsékleten tartjuk, hogy az olajnak nehezebb részei is elgázosodnak. Az elgázosító fenéken csupán rendkívül kis kokszlerakódások ma-10 radnak. Azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket a lerakódásokat eltávolíthatjuk, az alábbiakban részletesebben fogjuk ismertetni. A gyors elgázosítás folytán, továbbá 15 az olajgáz alacsony nyomás megtartása mellett oly magas hőmérsékletű, hogy viszkozitása lényegesen csökken. Ez úgy előnyöket, mint hátrányokat von maga után. A magas hőmérséklet ugyanis a 20 gáz gyulladásipontja fölött van, aminek következménye az, hogy a gáz, ha az elgázossí tóban kellő mennyiségű oxigén van, magában az elgázosítóban meggyulladhat. Másrészt az olajgáz kis sűrűsége 25 lehetővé teszi, hogy idegen gázadalékokkal könnyen homogén keveréket képezzen. Homogén keverék létesítésének nehézsége már régóta ismeretes. Alacsonyabb hőmérsékleten az olajgázok na-50 gyon lassan áramolnak és a levegővel nehezen keverednek, amiért is az égési keverék rendszerint felhőszerű oxigéngázmentes olajgázrészeklcel van elkeverve. Ezek a részek tökéletlenül égnek el és 35 korom képződik. A jelen esetben ezt a kérdést úgy oldjuk meg, hogy nem éghető gázt vagy nem éghető gázkeveréket vezetünk az elgázosítóba, amelyben az a gyulladásipont 40 fölé hevített olajgázzal keveredik. Mennél kisebb a túlnyomás, annál jobb és egyenletesebb a kapott keverék. Azt találtuk, hogy pl. takaréktűzhely üzembentartására 1 mm higanyoszlopnyomúsnál 45 kisebb túlnyomás teljesen elegendő. Fontos, hogy ez a gáz vagy ez a gázkeverék az elgázosítóba csupán kis mennyiségű oxigént vezessen. Az oxigéntartalom maximuma a tüzelőanyag hőfokától, nyo-50 másától és összetételétől függ és nehézség nélkül úgy állapítható meg, hogy a gáz az elgázosítóban ne gyulladhasson meg. Az elgázosítóba tehát megfelelően kis mennyiségű friss levegőt vezethetünk, 55 ha azonban nagyobb gázmennyiségek volnának szükségesek, akkor ezeknek oly gázoknak kell lenni, amelyek oxigénben szegényebbek, mint a légköri levegő, vagy oxigénmentesek. A gyulladást tehát a gázkeverék kis oxigéntartalmánál fogva 60 elkerüljük. A gázkeverék gyulladási pontja a ritkítás folytán emelkedik, miáltal az az elgázosítótól különálló, de azért vele közlekedő térben előgyújtás veszedelme nélkül oxigéngázdús friss 65 levegővel keA'erliető. Ez a tér vagy az égő vagy az égő és az elgázosító között fekvő külön keverő lehet. Az 3. ábra szerinti berendezésnél az oxigénszegény ritkítógázt a (9) füstgáz- 70 csatornából kapjuk. A folytonos égésű tűzhelyek jól kiegyensúlyozott tüzelése, valamint a fent említett elrendezésekkel kapott homogén gázkeverék folytán ugyanis az oxigéngázhozzávezetést min- 75 den nagyobb nehézség nélkül úgy rendezhetjük el, hogy az> elégés említésre nem méltó oxigéngázfölösleggel és jó elégés fenntartásával történhetik. A füstgázokat tehát a (13) csövön át a (9) fiistgázcsa- 80 tornából a (2) elgázosítóhoz vezetjük. Bizonyos fűtőkészülékeknél a füstgázok a fűtés kedvező hőökonoimiája ellenére oly melegek lehetnek, hogy kis fajsúlyuk folytán és a csekély nyomás- 85 különbségek miatt az elgázosítóba nem tudnak beáramolni. Ilyenkor a ritkítógázt külön (14) hűtőben, amelyből a gázt a (15) csövön keresztül az elgázosítóhoz vezetjük tovább, elő kell hűteni. 90 A fentemlített részek elrendezése és az azokkal kapott bizonyos előnyök a 2. ábrából tűnnek ki részletesebben. A 2. ábra az (1) tüzelőanyagbehoesájtóeső alsó részét szemlélteti, melynek vége 95 a (17) fúvókának van kiképezve. A (17) fúvókából az égőolaj a (2) elgázosító fenekének (18) helyére csepeg. A (2) elgázosító magas hőmérsékletű, még. pedig annak folytán, hogy a (19) helyen a (3) 100 hőtároló tömegnek a (8) tűzcsövet tartalmazó alsó részével jó hővezető összeköttetésben van. Az olajgázt a (2) elgázosl-, tóból a (7) égőhöz a következő módon vezetjük: 105 Az égési gázoknak a (8) tűzesőben felfelé szálló mozgása közben a (6) csőben vákuum keletkezik, mely a friss levegőt az (5) csövön és a (4) keverőn át beszívja. A (4) keverő azonban injektor gyanánt 110 van kiképezve, miáltal egyidejűleg a (20) hasítékon át olajgáz lép be és a friss levegővel keveredik. Tiszta olajgáz ilyenkor a levegővel alacsony gyulladási pontú, nem homogén keveréket képezne, 115 mivel azonban az olajgázt már a kelet-