109251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás montánviasz kivonására előszárított barnaszénből

Megjelent 1934. évi április üó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109251. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás montánviasz kivonására előszárított barnaszénből. A. Riebeck'sche Montanwerke Aktiengesellschaft cég Halle (Saale). A bejelentés napja 1933. évi február hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 18-ika. Az irodalomban közölt adatok szerint a montánviasz előállításánál a bitumenes barnaszenet átlagos 15—25% nedvességtartalomra előszárítják és ezen a nedves-5 ségi fokon oldószerekkel vagy oldószerelegyekkel extrahálják. Ezideig ennél erősebb előszárítást nem tartottak megengedhetőnek, tekintettel arra a megállapításra, hogy nagyobb fokú előszárítás 10 esetén a széndarabok felülete elszarusodik (például tányéros szárítókon), mint ez azoknál a szárítási módszereknél is bekövetkezik, amelyek már kisebb mértékű előszárításnál is könnyen túlhevítésre ve-15 zetnek. Elszarusodott felületű szén az eddigi nézetek szerint kevésbé előnyösen extraihálható, mint az óvatosan, illetve kisebb mértékben szárított szén. Ennek megfelelően tehát a gyakorlatban a barna-20 szén extrahálás előtti szárítását még átlagos, kb. 15%-os nedvességtartalomig sem vitték keresztül, hanem óvatosságból megelégedtek az extrahálandó széndaraboknak kb. 18—20%-os nedvességtartalmával. 25 Tény az, hogy a csak kb. 20% vízitartalomra szárított barnaszénnek Soxhlet vagy Graefe-féle extrahálókészülékben végzett benzolos extrahálásánál a szén súlyára vonatkoztatott termelés jobb, 30 mint erősebben szárított szeneknél. Kitűnt azonban, hogy az eddigi nézettel ellentétben, a montánviasz termelőberendezések kapacitásának kihasználására előnyös, ha a barnaszenet az oldó-35 szerek segítségével való extrahálása előtt 15 "4-n ál kisebb víztartalmúra előszárítjuk. Az erősen előszárított széninek benzollal vagy hasonló oldószerrel való extrahálásakor előálló, a vízmentes szén súlyegységére vonatkoztatott termelési veszteséget 40 messzemenő mértékben kiegyenlíti az a körülmény, hogy a szén zsugorodása révén adott nagyságú extraktornak szárított szénben való befogadóképessége emelkedik. Térfogategységre vonatkoztatva te- 45 hát a termelés fokozását érjük el. Így pl. 40 kamrás Heimann-féle extrahálótelepben a szén nedvességtartalmának 15%-ról 12—8%,-ra való ^csökkenté,sével sikerül a montánviasz maximális napi 50 termelését 10% benzolban oldható bitumentartalmú középnémet barnaszénből való extrahálása esetében kb. 4 súlyszázalékkal fokozni, az, egyéb körülmények bármilyen változtatása nélkül. Ez a hatás 55 nem volt előrelátható, már csak azért sem, mert ilyen kevés víztartalomnál már a • szén belső szerkezetében lényeges változások és nem kívánatos lazulások léphettek fel, amelyek megnehezítették az extra- 60 hálást. Megállapítottuk továbbá, hogy a barnaszénnek 15% nedvességi fok alá való előszárítása különösképen előnyösen befolyásolja az olyan oldószerekkel vagy oldó- 65 szerelegyekkel való extrahálást, amelyek vízben oldható alkatrészeket vagy más, a nedvesítőképességet előnyösen befolyásoló anyagokat tartalmaznak. Ebben az esetben a montánviaszterme- 70 lés messze felülmúlja az extraháló kamrák kapacitásának fokozásával elért mértéket. Ilyen oldószerek, illetve oldószerelegyek 15 % -nál lényegesen alacsonyabb víztartalmú bitumenes barnaszeneknél je- 75 lentékenyen nagyobb extrahálóképességet