109251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás montánviasz kivonására előszárított barnaszénből

— 2 — mutatnak, mint 15%-on felüli vizet tartalmazó szenek esetén. Ilyen oldószerek tekintetében tehát, az eddigi nézettől eltérően, a bitumenes 5 szénnek az optimális montánviasztermelés elérésére legelőnyösebb nedvességi foka nem a szokásos 15—25%, hanem ennél lényegesen alacsonyabb. A fentemlített oldószereknek rendellenes viselkedése 10 valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a széindarabok felületének a fokozott szárítás következtében beállott elszarusodását ismét megszüntetik. Oly oldószereknek, illetve oldószerelegyeknek, amelyek vízben oldható vagy más IE a szén nedvesítését előmozdító alkatrészeket tartalmaznak, a barnaszénből való montánviaszextrahálásra gyakorolt különleges hatását az alábbi táblázat teszi szemléltetővé. A 2—5. oszlopokban álló 2C számok a 15% víztartalmú szénre átszámított montánviasz százalékos termelési hányadait mutatják, amelyeket különböző víztartalmú darabos bitumenes barnaszénnek a felsorolt oldószerelegyekkel 21 való extrahálása útján kaptunk: 1. ! 4. 5. A barnaszén víztartalma °/o 80 r. benzol { 90 r. beázol 20 « faszeszolaj j 10 « faszeszolaj elegye elegye 98 r. benzol 2 « metil-utópárlat elegye 90 r. benzol 5°/0

metil-utópárlat 5 r. ciklohexanol elegye 48 20 15 10 5 nyomok 15 4 15.6 15.5 ! 17.2 15.4 ! 18.3 15.8 20.2 16.0 I 20.3 17.3 — 17.0 17.2 16.5 14.6 19.7 — 16.2 17 8 18.8 20.6 20.9 30 35 A metilutópárlat az I. G. Farbeniudustrie által előállított metanolszintézis mellékterméke, amely oxigéntartalmú szerves vegyületek keverékéből áll s mely a montánviasz extrahálásánál hasonló hatású, mint az ismert faszeszolajok (acetonolajök) és kozinaolajok. A fenti táblázatból látható, h>iy vízben oldható;

vagy más, a szcnszemcse.k nedvesítését előnyösen befolyásoló alkatrészeket tartalmaz J oldószerek esetében az optimális extrakt-termelést a szokásos-40 nál lényegesen alacsonyabb nedvesség tartalimi szenekből érjük el. Bár technika: okokból a szénnek az extrahálás lőttí teljes szárítása általánosságban nem látszik tanácsosnak, mégis kitűnt, hogy a sénnek az optimális víztartalmat erősen megközelítő szárítása nehézségek néikiil keresztülvihető. Hogy ezt az előszárítást mely fokig végezzük, az esetenként a barnaszén minőségétől és az oldószertől függ. Franz Fischer és Wilhelm Sehneider, kik egy izben előbb erősen szárított szenet, majd ugyanezt a szenet mesterséges újranedvesítés után benzollal extrahálták, kí-55 sérleteiknél arra az eredményre jutottak, hogy az újranedvesített szén jobb montánviasz-termelési hányadhoz vezet. El-50 tekintve attól, hogy e kísérletek eredményei is csak a szén szárításának az eddig célszerűnek tartott mértéken felül való el- 6( kerülését teszik ajánlatossá, ezekből a munkákból jelen találmány már csak azért sem volt felismerhető, mert ezeknél a termelési hányadot nem a szén térfogatára vonatkoztatva, hanem amint általá- g; ban a szén bitumentartálmániak megállapításánál szokásos, a súly szerinti termelési hányadot állapították meg. Szabadalmi igények: 1. Eljárás montánviasz kivonására elő- y szárított barnaszénből oldószerekkel vagy oldószerelegyekkel, melyet az jellemez, hogy a barnaszenet az extrahálás előtt 15%-nál alacsonyabb nedvességtartalomra előszárítjuk. 71 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítása módjia, melyet az jellemez, hogy a 15% nál alacsonyabb víztartalomra előszárított szén extrahálásához olyan oldószereket vagy oldószere.le- g| gyeket alkalmazunk, amelyek magukban véve ismert mennyiségű vízben oldható, vagy a nedvesítőképességet előnyösen befolyásoló alkotórészeket tartalmaznak. » Pallas nyomda, Budapest,