108949. lajstromszámú szabadalom • Vonó- és ütközőberendezés vasúti járművekhez

- 3 — rudat balra eltolja, mim ellett az (n3) karima az (n5) tányért magával, viszi és az (0) rugót összenyomja. A baloldali (N) rúdra gyakorolt egy-5 oldalú húzás esetén e rúd mozgása az (NI) menesztő és ennek (n.3) karimája útjáni az (n5) tányérra vivődik át, mely aztán az (0) rugót nyomásra veszi igénybe. A jobboldali (N) rúdra gyakorolt egyoldalú hú-40 zás esetén az (NI) menesztőt a (q2, ql, Q, ql, q2, NI) rudazat magával viszi úgy, hogy (n2) karimája az (n4) rugótányérral kapcsolódik és az (0) rugót összenyomja. Az 5. ábrán feltüntetett kivitöli alak h t5 4. ábrán feltüntetettől csak abban különbözik, hogy a 4. ábra szerinti (NI) csőnek megfelelő (Rl) cső a vonó- és ütközőrudakra feltolt (R) rugótányérok egyikével egy darabot képez. A rugók igénybevétele 20 ezen esetben az épen leírt kivitél igénybevételétől nem lényegesen különböző. A 6. ábrán feltüntetett kivitelnél a két (S) vonó- és ütközőrúd mindegyikének két, (sl) és (s2) támaszgyűrűje van, amelyek 25 két-két, (tl) és (t2), rugótányérnak ütközőként szolgálnak. Két, (tl) és (t2), tányér között az erős (T) csavarrugó van beiktatva, amely a (tl) és (t2) tányérokat egyidejűleg tartja érintkezésben az (sl) és 30 (s2) gyűrűkkel és az (S) rudakkal koaxiálisán elrendezett (U) cső (ul, u2, u3) ütközőivel. Az (U) cső végein (u4) és (u5) karimák vannak, amelyek a (V) csavarrugó hatása alatt álló (vl) és (v2) rugótányé-35 rok számára ellentámaszokként szolgálnak. Mindkét (S) rúdnak nyomásra való egyidejű igénybevétele esetén a (tl) rugótányérok a (T) rugókat a (t2) tányérok felé nyomják. A (V) rugó emellett nem 40 terheltetik. Mindkét (S) rúdra gyakorolt egyidejű húzás esetén viszont a (t2) tányérok nyomják a (T) rugókat, a (V) rugó igénybevétele nélkül, a (tl) tányérok felé. Ha csak az egyik (S) rúd vétetik 45 húzásra vagy nyomásra igénybe, akkor az (U) cső a (V) rugónak és a két (T) rugó egyikének az igénybevétele mellett — az egyik vagy a másik irányban eltolatik. A 7. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál 50 a (wl) menesztők a (W) vonó- és ütközőrudakkal mereven vannak összekötve. A (W) rudak végére lökethatárölóként működő (w2) csövek vannak feltolva, amelyek egy-egy erős (X) csavarrugóba nyúl-55 nak be. Az (X) rugók egyrészt a (W) rudakon eltolhatóan ágyazott (xl) rugótányéroknak, másrészt az (Y) cső (yl) közfalának támaszkodnak, amely csövön az (y3) csavarrugó számára való (y2) tányérok tolhatók el. A járműalváz (Z) hossz- 60 tartóin az (y2) tányérok számára (zl) ütközők, az (Y) cső (y4) karimái számára pedig (z2) ütközők vannak kiképezve. Mindegyik (wl) menesztő, (w3) vonórudak útján, a másik (W) rúd (xl) rugó- 65 tányérjával van összekötve. Mindkét (W) rúdnak nyomásra való egyidejű igénybevétele esetén az (X) rugók, (xl) rugótányérjaik útján, összenyomattatnak. Mindkét (W) rúdnak húzásra való igénybe- 70 vétele esetén mindegyik (wl) menesztő, (w3) vonórúdjai útján, a másik (W) rúd (xl) rugótányérjával kapcsolódik úgy, hogy az (X) rugók ismét összenyomattatnak. Mindkét esetben az (y3) rugó nem ter- 75 heltetik. Egyoldalú nyomás esetén a nyomott (W) rúd, az (xl, X, yl, Y, y4) rudazat útján, az (y2) rugótányérok egyikét magával viszi és ezáltal az (y3) rugót igénybeveszi. Egyoldalú húzás esetén az 80 (y3) rugó ezen igénybevétele a (wl, w3, xl, X, yl, Y, y4, y2) rudazat útján történik. A 8—-13. ábrákon feltüntetett kiviteli példánál az (1) vonó- és ütközőrúd egyik 85 vége csőalakú (2) hüvelyként van kiképezve, amelyben a második (3) vonó- és ütközőrúd eltolhatóan van vezetve. A (3) rúddal két, egymáshoz képest 90 fokkal elforgatott (4) és (5) lapos ék van mere- 90 ven összekötve. A (4) ék 51 (2) hüvely két egymással szembenfekvő (6) hosszlyukában van vezetve és a (2) hüvelyen eltolhatóan ágyazott csőalakú (7) ütköződarabnak hosszlyukaiba nyúlik be. Az (5) 95 ék szintén a (2) hüvely két (8) hosszlyukában van vezetve és a szintén a (2) hüvelyen eltolhatóan vezetett (10) ütköződarabnak (9) hosszlyukaiba nyúlik be. A (4) ékre merőlegesen a (2) hüvelyben még 100 két, (11) és (12) ék van megerősítve, melyek a (7) ütköződarab (13) hosszlyukaiba nyúlnak be. Továbbá a (2) hüvellyel az (5) ékre merőlegesen álló két, (14) és (15) ék van mereven összekötve, melyek 105 a (10) ütköződarab (16) hosszlyukaiba nyúlnak be. A (7) és (10) ütköződaraboknak egy-egy erős (17) csavarrugó egyik vége támaszkodik, melynek másik vége a (19) cső (18) bordájának fekszik neki. A (19) 110 csőnek mindkét végén (20) és (21) karimája van, amelynek a (22) csavarrugó nyomása alatt egy-egy (23) és (24) rugótányér támaszkodik. A jármű (27) hossztartóin a (20) és (21) karimák számára a 115 (25) ütközők, a (23) és (24) rugótányérok számára pedig a (26) ütközők vannak kiképezve.