108801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi savaknak mezőgazdasági célokra alkalmas szórható alakba való átvitelére
Megjelent 1934. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS IO88OI. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. F 00 Eljárás ásványi savaknak mezőgazdasági célokra alkalmas, szórható alakba való N átvitelére. Dr. Arany Sándor okí. vegyészmérnök, egyetemi magántanár Debrecen. A bejelentés napja 1932. évi október hó 5-ike. Ásványi savaknak, főleg kénsavnak és salétromsavnak mezőgazdasági célokra , való alkalmazása ismeretes. Különösen 1 szikes talajok javításánál értek el kedvező • 5 eredményeket az ásványi savaknak folyadékalakban való elosztásával. A szabad folyékony sav alkalmazása azonbarr nehézkes és körülményes, mert a tömény sav felhasználása veszélyes, a hígított sav 10 szállítása,' valamint a saválló eszközök és tartályok szükségszerű használata költséges. Hogy az ásványi savak alkalmazásának előnyeit megtarthassák, de a folyékony 15 alakban való használat hátrányait kiküszöböljék, az ásványi savakat oly sóik alakjában használták, melyek hidrolites bomlás folytán a talajban szabad ásványi savat adtak. Ilyen sók az alumínium és 20 vassók, melyeket mezőgazdasági célokra úgy állítottak-elő, hogy magas vas- és alumiiiiumoxid tartalmú földes anyagot ásványi savakkal összekevertek, amikor a sav főtömege kémiailag megkötődött. A szórhatóság növelésére a talajjavításban 25 már ismeretes anyagot, égetett gipszet, vagy szénsavas meszet és kénsavat adagoltak a keverékhez. Ezeknek a vas- és alumínium vegyületeknek áronban az a nagy hátrányuk, hogy pl. kötött szikes 30 talajokra általában nem alkalmazhatók, mert a hidrolites bomlásnál az ásványi sav felszabadulása és megkötése után azok hidroxidjai képződnek, melyek tudvale-. vően kocsonyás csapadékot képeznek és a 35 talaj pórusait eltömik; a talaj amúgyis csekély áteresztőképessége még jobban csökken, a kilúgozás nem történik meg és annak folytán a hidrolios bomlással képződöitt ásványi sav szikjavító hatását nem 40 tudja kellően kifejteni. A kémiai reakciót, pl. a következő egyenlet mutatja: Me ^An" + 3 Me \ C0S + 3 Ha 0 = 3 Me \ An 1 1 + 2 Me 11 1 (OH) 3 + 3 C0; 45 Me fémiont, An savmaradékot jelent. A szabad sav a lúgos talajra a következő módon hat: Ha An 1 1 4 Me \ C08 = Me \ An 1 1 + H2 0 + C02 A folyamat közben felszabadult szénsav szintén részt vesz a reakciókban: 50 Me* C0s + H2 0 + C02 = 2MeI (HC03 ) A szabad sav tehát a lúgos sókat elbontja, anélkül, hogy hidroxidcsapadék képződne. De a szabad sav nemcsak a talajoldatra hat, hanem egyben a talaj adszorpciós komplexumára is, melynek 55 részbeni telitetlenségét idézi elő. Ez a beálló telitetlenség, a komplexum parciális elsavanyodása, erősen lúgos talajokban kívánatos, mert az ads'zorptíven
