108801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi savaknak mezőgazdasági célokra alkalmas szórható alakba való átvitelére

— 50 — kötött H ionok valamennyi bázis közül A H ionokat adszorpciós komplexumba 5 a legnehezebben cserélődnek ki. Emiatt csak erélyes úton, aktív savval lehet bemaga az adszorpciós komplexum is ellent- vinni. A szabad sav az adszorpciós kőmáli a talaj újból való lúgossá válásának. plexumra a következő módon hat: II xMe / n Ac—-y K q H2

An = 10 Az aktiv sav H ionja a komplexum legkönnyebben kicserélhető bázisát a Na-ot cseréli ki. Az egyenletekben az Ac = adszorpciós komplexum, Me = kation, An = savmara-15 dék. A szabad, aktiv savnak talajjavítás céljaira való alkalmazása indokolt, .mert ezzel a talaj sókoncentrációját, javítás céljából talajba vitt oldható vagy köny-20 nyen oldatba .kerülő sókkal nem növelhethetjük, s így a talajviszonyok netalán kedvezőtlenné válása esetén sem következik be a talaj elsósodása,. Hogy a szabad sav fenti hatását elvé-25 gezze, aktivitását megőrizze és amellett szilárd szórható alakba kerüljön, fizikai úton kel 1 megkötnünk a savat. Ezért a találmány értelmében úgy járunk el, hogy az ásványi savakat olyan anyagokkal ke-30 verjük, melyek az adagolt savmennyiség főtömegét szabad állapotban tartják meg és mely hordozóanyagok oly fémvegyületeket, melyeknek a hozzákevert savval képezett sói hidrolites bomlás folytán e fé-35 mek hidroxidcsapadékát adják, gyakorlatilag számbavehető •mennyiségben nem tartalmaznak. A találmány szerinti eljárás kivitelére igen alkalmasak az olyan kovaföldek, 40 melyek főtömege rendkívül finom szerkezetű amorf kovasav. Ezek a sav adszorpciójára igen alkalmasak, csaknem kizárólag mint savhordozók szerepelnek és a savat kémiailag csak a kis mennyiségben. 45 jelenlevő semleges sókat adó vegyületek, pl. szénsavas mész, kötik meg, míg vas- és aluminiumvegyületeket, melyekkel !£IZ ctS ~ ványi sav könnyen bomló és a fém hidroxidcsapadékot adó sókat képezhetne, 50 számbavehető mennyiségben nem tartalmaznak. A savval való telítést célszerűen a következő módon hajthatjuk végre: Száraz finomra őrölt amorf kovaföldet II x Me / n Ac—y K -|-ql*as

An \\ \z—2 q/Na 2 q H zárt edényben annyi, célszerűen 1.78 fs-nél 55 nem nagyobb fajsúlyri kénsav vagy 1.300 fs-nél nem nagyobb fajsúlyú salétromsav oly mennyiségével keverünk el, hogy a szuperfoszfáthoz hasonló halmazállapotú, szórásra, alkalmas anyagot kapjunk. Majd 60 az illető sav száraz anhidridjével a keveréket nyomáson telítjük. Ügyis eljárhatunk, hogy a bányanedves állapotban lévő, finomra őrölt kovaföldhöz annyi vizet adunk, hogy a mezőgazdaságban haszna- 65 latos szórható műtrágyák konzisztenciájának megfelelő állapotot vegyen fel, majd az anyagot keverés közben a felveendő sav anhidridjével nyomás alatt telítjük. A szórhatóság növelésére kénsav has,z- 70 nálata esetén szénsavas mésztartalmú kovaföldet használunk, célszerűen 10%-ot meg nem haladó szénsavas mésztartalommal vagy a szénsavas meszet vagy égetett gipszet adagolunk a kova földbe. 75 A képződött, ill. adagolt kalciumszulfát vízlekötő tulajdonságainál fogva a szórhatóságot növeli. A szórhatóság növelésére használhatunk szerves növényi anyagokat is, mint 80 pl. tőzeget, pelyvát, fűrészport. Szerves anyagot a szervetlen hordozóra vonatkoztatva egészen 50%-nyimenynyiségig adagolhatunk a keverékhez. Ilyen keveréket akkor fogunk használni, 85 ha talajlazító hatásokat is akarunk elérni. A szerves anyag bekeverése célszerűen a savval való telítés előtt történik, azonban telítés után újabb, kisebb mennyiségű szerves anyagot is adagolhatunk az 90 anyag szórhatóságának fokozása céljából. Ha szerves anyagot tömény savval, pl. tömény kénsavval kezeljük, aikkor az elszenesedik Az ilymódon kapott finom 95 eloszlású aktiv szén a felületén H ionokat tartalmaz adszorbeált állapotban mely a talaj lúgosságának a csökkentésében és a humifíkációs folyamatokban igen hatá-