108647. lajstromszámú szabadalom • Fonógépekhez való csévélőgép

31eg-.jelent 198 4. évi március hó 1-én . MÁS TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108647. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Fonógépekhez való csévélőgép. Parcofil A. G. cég Zürich, mint a „Ruka" Gesellschaft für Patentverwertung zürichi cég- jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi december bó 17-ike. Svájci elsőbbsége 1929. évi december hó 19-ike. A textilszálakhoz, mint pl. műszálakhoz való és a fetesévélő rendszer szerint dol­gozó, ismeretes fonógépeken a fonógépről húzott szálnak íe tgo mbolyítására való csé-5 vélőgépeket kúpos hajtóművé kiképezett kö­zős hajtómű hajtja. E központi kúpos haj­tómű tudvalevőleg arra való, hogy a cséve forgássebességét növekedő cséveátmérő mel­lett a csévélőgép közös hajtótengelyével ak-10 ként befolyásolja, hogy a cséveátmérő nö­vekedésével a forgássebesség csökkenjen. Minthogy egy fonógéppel, pl1 , száz csé­vélőgép is kapcsolatban áll és a kúpos haj­tómű szíjai csúszhatnak, ezért a csévélő-15 gépekre való hajtásátvitel1 közbeni a fo­nálnak, pl1 , műselyemnek a fonóhelyről, pl. a fonófuvókából1 való húzásában se­bességkülönbségek adódnak. E sebesség­különbségek következtében a fonál vagy 20 szál különböző helyeken különbözőkép hú­zódik és így egyenlőtlen vastag lesz. Ha to­vábbá egyes fonóhelyekein zavarok állnak elő, metyek a fonóműveletet megszakítják, akkor a közös vagy egyetemes hajtómű 25 következtében) a hozzátartozó csévélőgép to­vábbfut. E csévélőgépnek forgássebessége, anélkül1 , hogy fonalat csévélne fel, állan­dóan ugyanolyan mértékben csökken, mint a tóbbi csévélőgépé, amelyekre a megsza-30 kítás ideje alatt szál1 csévélődött. Ha már most a zavart megszüntetjük, akkor az erre a csévélőgépre felifutó szálat, a esé­vének időközben csökkentett forgássebes­sége következtében, nem csévélhetjük már 35 fel a cséveátmérővel1 arányos húzósebes­séggel. Minthogy ugyanis a zavar folytán előállott nyugalom ideje alatt a cséve átmé­rője nem növekedett abban nz arányban, mint a többi cséve átmérője, ezért a vissza­maradt csévére való tekercselés aránylag 40 túl l'assan megy végbe. így túlságosan vas­tag szál keletkezik. Hogy továbbá a csévélőrendszerű fonó­gépen előállított csévéket a nedves keze­lésre (fehérítésre, festésre, stb.) alkalmassá 45 tegyük, szükséges mindkét csévevégnek be­felé való lerézselése, hogy a szálrétegek e helyeken ne essenek széjjelL Mindkét csévevégnek e lerézselését ismert eljárás szerint úgy érjük el, hogy az egyébkén! 50 változatlan löketkilengésű szálvezetőt a két csévevég fölött fokozatosan lefékezzük és pedig a cséveátmérő növekedésének ará­nyában. A szálvezető löketének ilyetén való lefékezésével1 növekedő cséveátmérő .nellett 55 a szálvezetőnek egyre hosszabb ideig tartó nyugalmi állapota következik be a két csé­vevégen, miközben a cséve állandóan fo­rog. Ebből természetszerűlleg következik, amit egyébként a gyakorlatban is megfi- 60 gyelhetünk, hogy a cséve középrészén lévő, keresztező gombolyítás a végek fel'é egy­mással párhuzamos gombofyításba megy át. Más szóval a végekeni a cséve egyéb helyeihez viszonyítva, az anyag felhalmo- 65 zódik. A cséveátmérő tehát e helyeken nagyobb lesz és így a szál1 is helyenként feszesebben húzódik és a cséveátmérő nö­vekedésével a felcsévéléskor egyre erőseib­ben nyúük, minthogy a cséve forgássebes- 70 sége mindenkor csak egy-egy átmérőnek megfelelően állapítható meg. Ezeknél a gé­peknél lehetetlen, hogy a szálvezetőnek a cséve középrésze fölött való mozgásakor más mozgást adjunk, mint a csévevégek 75 fölött való mozgásakor, mivel e mozgást

Next

/
Thumbnails
Contents