108647. lajstromszámú szabadalom • Fonógépekhez való csévélőgép

száltorlódás elkerülése végett gyorsítanunk kellene, viszont e mozgásnak az egyéb okokból szükséges, kúpos lterézselések elő­állítása miatt, éppen ellenkezőleg, lassúbb-5 nak kell1 lennie. A csévevégek Jerézselésé­nek feltétele tehát elkerülhetetlenül szál­felhalmozódást von maga után az átme­neti helyeken. A csévevastagságban mutat­kozó e különbségeknek viszont az a követ-10 kezménye. hogy a szálnak a íonóhelyről való húzása egyenlőtlen sebességű. Ha pe­dig a szálat más és más erővel húzzuk, akkor különbözőképpen nyúlik és ennek megfelelően vastagsága is változik. 15 Azonkívül a szálvezető kilengésének a fordulópontokban történő, a kúpos végek létesítésére szükséges, fentiekben ismerte­lett lefékezése és a szálvezetőnek a cséve­végeken ezáltal előidézett nyugalmi álla-20 pota következtében a lerézseléseket egyes száltekercsek ismételten átugorják. Ezek az átugró tekercsek a rendes szálrétegekkel egyetemben a cséve későbbi nedves keze­lésekor (mosás, fehérítés, festés) légmen-25 tes elzárást létesítenek. Ehhez járul még, hogy a száll ha azt csévealakban vetjük később az iltemlílclt. nedves kezelés alá, jelenlékenyen megduz­zad, így pl. a műselyem kb. 60°/o-ig és más 30 textilrostok duzzadása ugyancsak tekinté­glyes. E megduzzadás szintén elég kedvezőt­lenül hat az egyenlőtlen cséveátmérőre. kü­lönösen pedig nagy átmérő esetében a cséve­végekre, melyek bordás alakot mulatnak. 35 Ennek következtében egyenlőtlen feszülések keletkeznek a cséverétegekben, melyek szál­túlnyúiásokra, stb. vezetnek. Az ilyen túl­nyúlás a csévének különösen külső szál­rétegeiben érvényesül. 40 Kísérletek azt eredményezték, hogy e ré­tegek száraz állapotban a rendes szállal szemben már csak mintegy felényi erősek és nyúlékonyak. Ennek következtében ren­des minőségű anyagból tetemes hulladék 45 áll1 elő. Az ilyem veszteség a cséve össz­anyagának 10°/o-át is elérheti. A fentiekben ecsetelt hátrányok, miként már rámutattunk, a későbbi nedves ke­zeléskor, pl. mosáskor, különösen pedig 50 a festéskor is érvényesülnek. Ennek mé­lyebb oka abban keresendő, hogy a szál'alc túlnyúlásuk miatt belső szerkezetükben és felületükön akként változnak meg, hogy a mosófolyadékot nem úgy veszik fel1 , mint 55 a cséve egyéb részein lévő szálak. Ehhez járulnak a további hátrányok. A szokásos csévélőgépen ugyanis a csévék szabadon ülnek az orsókon. Ettől1 eltérő elrendezés a tengelyvégeken már a működtetés módja miatt sem lehetséges. A csévék tehát gyalc- 60 ran excentrikusan forognak, vagyis forgá­suk közben ütnek. Ez az egyenletes szálL felíulást károsan befolyásolja, úgyhogy is­mét egyenlőtlen szálnyúlások keletkeznek. Az ilyen egyenlőtlen nyúlások szálhúzó- 65 dásokat idéznek elő és az elért szál külön­böző vastagságú lesz. E tekintetben külö­nösen érzékeny az acctál-csévélő-fonóg'ép, mert ennél a szálfelfutósebesség percenként 200 m., sőt ennél is nagyobb. De a többi 70 csévélő-fonógépek is hajlamosak zavarokra, még pedig forgássebességük arányában. A fentiekben ismertetett, összes, a gya­korlatban könnyen megállapítható hátrány ugyanazon okokra vezethető vissza, neve- 75 zetesen a működtetés, illetve hajtás miként­jére, mely a fennálló körülményeket nem veszi kellően figyelembe. E hátrányok azon­kívül ugyanahhoz az eredményhez vezet­nek, nevezetesen az előállított szál külön- 80 böző helyein más vastagságú és ennélfogva belső szerkezete is más. Az alábbiakban' ismertetett találmány számol valamennyi hibaforrással és megszüntetvén az itt fel­sorolt hátrányokat, oly szál előállítását teszi 8b lehetővé, mely egész hosszában egyenletes vastagságú és egyforma belső szerkezetű, függetlenül attól, hogy lennészeles vagy mesterséges textilrostokról van-e szó. A fent előadott megismerésből kiindulva, 90 a találmány szerinti géppel textilrostok fo­násában azl a feladatot oldjuk meg, hogy a szálakat a cséve átmérőjétől és alakjától függetlenül1 , változatlan nyujtóigénybevétel­lel csévéljük fel. 95 A találmány szerinti gép önműködően kapcsol és megszakítás nélkül dolgozik. El­térően az eddigi inunkamódoktól, ine I vek szerint egyenlő időközökben egyenlő cséve­szögekhez tartozó kerületi ívek csévélődtek 100 fel, a találmány szerinti gép egyenlő idő­közökben a szálnak állandó nyujtóigénybe­vétéle mellett egyenlő szálhosszakat csé­vél fel1 . A találmány szerinti gépnek alap­ját tehát nem egyedül a csévemozgás, ha- 105 nem a szál igénybevétele is képezi. A találmány tehát textilrostok, mint pl. gyapot vagy műselyem fonására val'ó, ál­landó szálfelfutással és változó lökettel mű­ködő csévélőgép, melyen a gép főtengelyé- 110 ről hajított kapcsolómű közbenső hajtómű­vel a szálvezető szervet és evvel kapcsolat­ban a cséve hajtóművét a cséveátmérővel és a szálvastagsággal1 arányosan elállítja. A találmány szerinti gép ezenkívül a kap- 115 csolómű mozgásának végén, ami szabályoz-

Next

/
Thumbnails
Contents