108604. lajstromszámú szabadalom • Vetélő szövőszékekhez
Az orsórészeknek az orsó billentése folytán végbemenő viszonylagos elmozgása » találmány célszerű kiviteli alakjánál excenterret történik, miáltal könnyen éríi hetők el az orsórészek tetemes, oly terpeszszögei, amilyenek az orsónak a íon.altes-1 et átalakító keresztmetszet.változtatásához szükségesek. A találmány szerint a> többrészű orsónak igen egyszerű és hatá.10 sos kiviteli alakja az, melynél az. orsórészek külső végei egymáshoz képest szabadon eltolhatók és másik végük egymáshoz képest úgy van ágyazva, hogy az orsó befelé billentésénél keresztmetszete a kívánt 15 lnpososévealaknak megfelelő formát vesz fel. A be- és kifelé billenthető orsó billentő szerkezetének a szövőszék-vetélőben való elhelyezésére a vetélő hátsó és mellső i'a-20 lát, a találmány szerint célszerűen az orsó átvezetésére való nyílással látjuk el és í\7j orsórészek be- és kivezetését az említett hátsó vagy mellső falhoz harántirár1 yú síkban foganatosítjuk. Ezáltal egy-25 szerű módon érhetjük el az orsórészek terpesztését a vetélő fenekével megközelítően párhuzamos irányban vagy a szádközép irányában. Az orsónak a felső vetélőoldalon át való szokásos bevezetésével 30 szemben az a további előny adódik ki, hogy a fonalat a teljesen vagy nagyrészt zárt felső vetélőoldal jobban védi és szövésnél a vetélőből való kilépését meggátolja. 35 Az osztott vagy osztatlan orsóra ráhúzandó cséve belső hüvelyre, pl. kéregpapiros-hüvelyre lehet felcsévélve, melynek segélyével az orsóra toljuk. A cséve azonban ilyen belső hüvely nélkül is készül-40 bet. Ha a vetélőnek nincs is osztott vagy osztatlan feltűző orsója, belső hüvelyes vagy ily hüvely nélkül tekercselt csévélt használhatunk a találmánnyal kapcsolatban. 45 A rajz a találmány szerinti vetélő több példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra téglány-keresztmetszetű vetélő, elliptikus keresztmetszetű feltűző orsó-50 val. A 2. ábra ez utóbbinak részletrajza. A 3. ábra trapéz-keresztmetszetű vetélő, tojásalakú feltűző orsóval. A 4—6. ábrák, részben metszett elől- és ol-55 dalnézetben és keresztmetszetben több, excenterek útján egymáshoz képest eltolható részből összetett feltűző orsós vetélőt szemléltetnek. A 7. és 8. ábrák elől- és oldalnézetben, ugyancsak többrészű orsós vetélőt szem- 60 léltetnek, amelynél az orsórészek kölcsönös eltolását ék végzi. A 9., 10. és 11. ábrák, elől- ós oldalnézetben és keresztmetszetben, a vetélő további kiviteli alakját szemléltetik, billentésnél 65 keresztmetszetben változtatható orsóval, amelynél a. keresztmetszet-változást kizárólag az, orsórészek billenési pontjainak viszonylagos helyzete létesíti. Az 1. ábra szerint az (a) vetélő az egy- 70 üiással bizonyos szöget bezáró (b, c) láncíonalak alkotta szád nagyságához idomul, amennyiben keresztmetszete hosszúkás iéglánvalakú, amely a szádot sokkal tökéletesebben tölti ki, mint a szokásos mé- 75 retű, szaggatott vonallal rajzolt (a') vetélő. Az (a) vetélőben elhelyezett cséve (d) fonalteste elliptikus keresztmetszetű, mely a vetélő keresztmetszetét és így a szádot is sokkal tökéletesebbon használja ki, mint 80 az (a') vetélőben elrendezett, szaggatott vonallal rajzolt (d') kerek cséve. Ha a lapos (d) esévének feltűző orsója van, akkor ennek keresztmetszete is ellipszis. Az (e) orsó keresztmetszete, a cséve fel- 85 tűzésének megkönnyítésére, feKelé vékonyodhat, vagy pl. a 2. ábra szerint a cséve hüvelyének alakjához idomulhat. A (d) csévét eredetileg kerek hüvelyre, pl. az (e) orsó elliptikus keresztmetszetével azo- 90 nos kerületű kéregpapír-hüvelyre fonjuk, amely az (e) orsóra való ráhúzásnál önn s agától ősszel apui. A 3. ábra szerint az (a) vetélő nemcsak nagyság, hanem alak tekintetében is meg- 95 közelíti a (b, c) szá.cl alakját, amennyiben kereszt metszetének a szádot lehetőleg teljesen kitöltő trapézalakja van. Az (a) vetélőorsónak a szád háromszögalakjához idomuló, a szád x—y középvonalának irá- 100 nyát követő keresztmetszete van, mely a ráfűzött (d) esévének tojásíilakú keresztmetszetet ad. A lapos cséve az (a) vetélőben és egyúttal a szádban rendelkezésre álló ürös teret a legkedvezőbb mértékben 105 használja ki és így tetemes fonalmennyiséget ölelhet fel. A (d) cséve, iigy a 2., mint az 1. ábra szerinti megoldásnál belső papiroshüvely nélkül is készíthető és az (e) orsóra, fűzhető. Az, (e) orsó a vetélőtől 10c független is lehet és ebbe csak a. cséve feltűzése után helyezhető. A 4—6. ábra szerint, az (1) vetélőnek három (2, 3, 4) része van; ezek közül a két külső, egybevágó (2, 3) rész kifelé csúcs- 11 j ban végződik, míg a középső rész befelé
