108604. lajstromszámú szabadalom • Vetélő szövőszékekhez

— 3 — szűkül. A középső (4) rész az (1) vetélőtokban ágyazott (5) csap körül forgatható, míg az orsó két (2, 3) oldalrésze, a belőlük kinyúló (12, 13) csapokkal, az (1) 5 tok ívalakú (22, 23) hasítékaiban vezetődik. A (2, 3) oldalrészek belső végei a nyugvó (5) csapon elhelyezett (32, 33) excenterek mentén elcsúsztathatok, A (2, 3, 4) orsórészek külső végeit a ráhúzott ((5) ) süveg tartja össze. A (32, 33) excenterek és a (2, 3) orsórészek alakja olyan, hogy a (2, 3) orsórészek akkor, amikor az orsót az 5. ábrában szaggatott vonallal rajzolt helyzetből, az (5) csap körül, a teljes voj nallal rajzolt helyzetbe befelé billentjük, a (4) középső részhez képest kifelé csúsznak és eközben az orsó keresztmetszetét (6. ábra) a kerek (7, 9) cséve laza feltűzését megengedő körvonalból, gyakorlatilag ) a cséve egész hosszában, a vetélőhöz idomuló lapos (8) alakba vezetik át. Ily módon a (2, 3, 4) orsónak az (1) vetélőbe v;iló egyszerű belengetósével a kerek (9) cséve önmagától lapos (10) csévévé alakul > át. Az orsó be- és kifelé lengetése emellett a vetélő felső (14) falán át történik. A 7. ós 8. ábra szerinti megoldásnál a kifelé szűkülő (15, 10, 17) részek közül a külső (15, 17) részek az (1) vetéiőben helyt-i állóan ágyazott (18) csap körül forgathatók. E csapra ékelt (19) excenter az orsónak a (20) csappal az (1) vetélő (21) hasitékában vezetett középső (16) részét, az orsó be- és kifelé lenge résekor, a külső (15, 17) orsórészekhez képest elcsúsztatja. A (16) középső résznek a csúszó mozgása folytán a (24, 24') rugók útján egymással összekötött (15, 17) orsórészek, az orsónak befelé, a vetélőbe való lengetésénél oly módon terpesztetnek széjjel, hogy az orsó egész hosszára kiterjedő keresztmetszetváltozás folytán a kifelé lengetett orsóra tűzött kerek cséve lapos csévévé kényszerül átalakulni. A 9—11. ábra szerinti vetélőknél az orsónak két (25, 26) része van; ezeknek egymáshoz képest szabadon eltolható külső végeit a (26) részen elrendezett (27) süveg tartja össze, míg a (25, 26) részek belső végei az (1) vetéiőben helytálló (35, 36) tengelyek segélyével vannak ágyazva, amelyek körül az egész orsó a vetélő hátsó (28) falán át be- és kifelé lengethető. A (35, 36) tengelyek oly viszonylagos helyzetben vannak a vetéiőben, hogy a (25, 26) orsórészektől bezárt szög az orsónak a vetélőbe, •cl ZSZ befelé lengetésénél nagyobbodik, miáltal az orsó kilengett helyzetében feltűzött kerek (29) cséve lapos (30) csévévé kényszerül átalakulni. 60 A (25, 26) orsórészeknek lengési síkja párhuzamos lehet a vetélő (31) fenékfelületével vagy a vetélő (x—y) középsíkjával egybeeshet, vagy pedig a vetélő (x—y) középsíkjában fekvő (25, 26) cséve- 65 részek külön tartón lehetnek elrendezve, amely a (31) vet élőfenékkel párhuzamosan kilengethető és a 11. ábrában szaggatott vonallal van jelezve. Ha az orsó a vetélőből teljesen kivehető, az egy- 70 máshoz képest mozgatható orsórészeket a vetélőtől elkülönít ve, pl. különálló alátéten billenthetően is elrendezhetjük és a cséve feltűzése és átformálása után hozhatjuk a vetélőbe, amelyben e célból va- 75 lamely tartó • vagy szorítószervet rendezhetünk el. A laposra nyomott cséve a vetéiőben nem csupán a vetélőfenék felületével párhuzamosan fekhet és nem csupán a ve- 80 télő középsíkjának irányában fekhet, hanem más irányban is, pl. bármely a két sík között fekvő irányban. A lengő mozgás is ez irányok bármelyikében mehet végbe. Az az irány, amelyben a 85 lapos cséve a vetéiőben fekszik, nem kell, hogy a lengő mozgás irányát meghatározza. A találmány szerinti osztott \ agy osztatlan orsó kerek esévének lapos csévévé való átalakítása helyett, a 90 cséve fonaltestének másféle átformálására is felhasználható, pl. szögletes csévekeresztmetszeínek görbe vonallal határolt keresztmetszetté való alakítására. E célra csupán megfelelő keresztmet- 95 szetű orsóra van szükség. Két vagy többrészű orsók használatánál e részeknek a csévét átalakító kölcsönös mozgását az orsó lengetése nélkül is elérhetjük, pl. az orsórészek közé betolt ékekkel vagy csu- 100 pán a részek viszonylagos helyzetének megváltoztatásával. Végül tömlős kopszoknál vagy általában hüvelynélküli csévéknél és a cséve belső részéről foganatosított fonallefejtés 105 mellett, a fonaltest keresztmetszetét feltűző orsó nélkül is átalakíthatjuk, egyszerűen úgy, hogy a vétélőnek a fonal felvételére való üregének hosszúkás keresztmetszetet adunk és a fonaltestet e no keresztmetszet szélességét vagy magasságát meghaladó kiindulási keresztmetszetét, a vetélő üregébe való besajtolásával, pl. a vetélő alakjához idomuló alakra hozzuk. Ez a módszer oly csévéknél is 115 alkalmazható, melyeknél a fonalat a