108582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a cement- és egyéb iparban használt forgó csöves kemencéknek iszapalakú égetendő anyaggal való táplálására

Megjelent 1934. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BTRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 108582. SZÁM. — XVlI/'d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a cement- és egyéb iparban használt forgó csöves kemencéknek iszapalakú égetendő anyaggal való táplálására. Cooyinaiis Gustave mérnök Antwerpen. A bejelentés napja 1932. évi december hó 3-ika. Belgiumi elsőbbsége 1931. évi december hó 11-ike. A találmány eljárás és berendezés forgóesöves kemencéknek iszapalakú égetendő anyaggal való táplálására, úgy; a találmány szerint az iszapalakú anyag a 5 kemencében az egyes övekben uralkodó hőfokoknak megfelelően, melyeket a melegkicserélési lehetőségek szabnak meg, a kemence falára vagy a kemencében elrendezett, a szárítófelület növelésére való 10 berendezésekre, mint láncokra, lemezekre és más ilyen beépítményekre oszlik szét. A cementiparban ezidőszerint főleg két tápláló eljárás van alkalmazásban. Az egyik szerint az iszap egyszerűen befolyik 15 a kemencébe, míg a másiknál nyomás alatt fúvókákon fecskendezik be az iszapba. Ez a befecskendezés vagy permet alakjában a szabad kemeneetérbe történik, vagy pedig sűrű sugarakban külön elrendezett 20 láncokira. A permetező eljárásban az iszap szétosztására több, egymástól eltérő átmérőjű és egymástól eltérő nyomás alatt álló fiívókát kell 'elrendezni. E fúvókák számát az iszap lerakodási helyeinek száma szabja 25 meg. Ezzel az eljárással elért szétosztás azonban csak elméleti, mert gyakorlatilag lehetetlen a lerakodási helyek meghatározása, minthogy az ellenirányban áramló fűtőgázok a befecskendezett iszap mennyi-30 sége szerint az iszapot visszaszorítják és ezzel az elméletileg feltételezett viszonyokat megváltoztatják. Egyetlenegy fúvókával szétosztást elérni nem lehet. Azt is javasolták továbbá, hogy a nyers 35 iszapot, a hőfokesés arányában, láncfüggönyökre fecskendezzék, melyek a kemencében a hőfokesési görbe szerint vannak felakasztva. Ez az eljárás kétségkívül jobb eredményt ad, mint az iszapnak a szárító zónában egyenletesen való szétosz- 40 tása, ámde azzal a hátránnyal jár, hogy a szétosztás, a láncok rezgése folytán, a gyakorlatban sohasem sikerül úgy, amint azt elméletileg felteszik. Azonkívül a láncfüggönyök elrendezése folytán áteresztő csa- 45 tornák maradnak szabadon, melyeken a fűtőgázok simán keresztülhaladnak, úgy, hogy ebben az eljárásban a láncok függönyszerű elrendezése folytán, a legnagyobbfokú melegkicserélődés előidézésé- 50 hez nagy felületre van szükség. A melegátvitel, a láncoknak az egész kemencefal mentén racionálisan való elosztása esetén, lényegesen jobb. A kemencében felakasztandó láncok száma, a láncok függöny- 55 szerű elrendezése folytán, ott jóval kisebb, mint ,a jelen eljárásban, ahol felületegységenként tetemesen nagyobb láncfelület rendezhető el. Azonkívül itt az egész láncfelület a legforróbb gázréteggel jön érint- 60 kezésbe, ami az ismert eljárásoknál be nem következik, minthogy ezeknél a láncok egy része mindenkor a leghidegebb gázrétegben marad. A találmány mármost azt célozza, hogy 65 olyan eljárás és berendezést hozzunk létre, mely a nyers iszap előnyös szétosztásával, rendkívül gazdaságos szárítás véghezvitelét engedi meg ajz ismert eljárások hátrányai nélkül. 70 A találmányban a hangsúly a,z égetendő anyag szétosztásán van. Ez egyaránt célszerűen történhetik láncokkal ellátott vagy láncoknélküli kemencékben. Éppúgy a befecskendezés egy vagy több fúvóká- 75 val végezhető. Mindkét feltétel olyan, melyet eddig egyetlen egy ismert eljárással sem lehetett teljesíteni.