108251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műgyantából és mindenféle műgyantát tartalmazó masszából való sajtolt tárgyak előállítására

- Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108251. SZÁM. IVh,/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés műgyantából és mindenféle műgyantát tartalmazó masszából való sajtolt tárgyak előállítására. Kopp Péter főmérnök Berliii-Friedenau. I. Pótszabadalom a 106163. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi julius hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi julius hó 30-ika. A 108163. számú törzsszabadalom olyan eljárást ismertet, amellyel műgyantából és mindenfajta műgyantát tartalmazó masszából aránylag kisméretű, kilépési 5 végén nyitott, tetszésszerinti szelvényű sajtolási formákban végnélküli testeket készíthetünk úgy, hogy a sajtoláshoz szük­séges ellennyomást, szorítóhatás útján, magával a sajtolt tárggyal fejtetjük ki, 10 amit a matrica kúpos kiképzésével, illetve szorítópofák alkalmazásával érünk el, és a sajtolt test már megkeményedett szaka­szát .a sajtolási nyomásnál nagyobb nyo­mással a kilépési nyíláson kiszorítjuk, mi 15 mellett a sajtolási iránnyal ellentétes irányban csökkenő hőmérsékletet tartunk fenn és így a sajtolt test előbb képezett szakaszának az utána következővel való homogén összeköttetését biztosítjuk. 20 Azt találtam, hogy ez eljárást úgy töké­letesíthetjük, hogy a táplálási zónában különösen alacsony hőmérsékletről gon­doskodunk, amelynél a gyanta keménye­dése még nem következhetik be. E hőmér-25 sélclet legfeljebb 250°-ig terjedhet, azon­ban előnyösen 100°-nál kisebb. A táplálási véget előnyösen vízzel hűtjük, mimellett a vizet vagy .a dugattyú útján vagy cél­szerűen a matrica táplálási vége körül, 30 vagy pedig mindkét módon vezetjük; emellett a matricának nem hűtött részét egyenletesen vagy egyenlőtlenül, célsze­rűen a kilépési vég külön hevítése mellett, fűtjük. 35 A sajtolási nyomás irányával ellentétes hőmérsékletesést tehát növeljük, aminek az az előnye, hogy a sajtolt test egyes szakaszainak a homogén egyesülés előtti, túlkorai megkeményedését még hatáso­sabban elkerüljük. 40 A táplálási véget vízhűtésen kívül a legkülönbözőbb más módokon is hűthet­jük, pl. úgy, hogy a táplálási vég a fűtött matrica többi részével szemben hőszige­telt, mimellett bizonyos körülmények kö- 45 zött víz- vagy más folyadékhűtés, illetve levegő- vagy más gázhűtés nélkül is dol­gozhatunk és a hidegentartást csak a be­vitt kiindulási anyaggal biztosítjuk, amely szobahőmérsékletű lehet vagy hűthető is. 50 A szükséges szorítóhatásokra is tekin­tettel kell lennünk, mimellett a matrica kúposságát (konicitását) a nyomás és a végterméknél megkívánt szilárdság sze­rint változtatjuk. Tehát különböző kúpos- 55 ságok megválasztásával e körülményt, il­letve a használt anyag különleges tulaj­donságait tekintetbe vehetjük. Emellett azonban fontos, hogy a kúposság és ezzel a szorítóhatás ne legyen lényegesen na- 60 gyobb annál az értéknél, amely a kívánt sajtolási nyomás eléréséhez szükséges, hogy a matricából való kiszorításhoz csak lehetőleg kis pótnyomás legyen szükséges. Nem célszerű tehát, hogy nagy kúposság 65 választásával a szorítóhatást túlságosan megnöveljük, mert bár ez esetben nagy sajtolási nyomások lehetségesek, azonban a kiszorítás rendkívül nehéz, sőt sokszor lehetetlen. A kiszorításhoz u. i. minden- 70 esetre olyan sajtolási nyomásokat kellene alkalmazni, amelyek a kívánt sajtolási nyomásnál lényegesen nagyobbak, úgy­hogy felesleges energiát kellene felhasz­nálni és a berendezést vagy ilyen nagy 75 nyomásra kellene méretezni, ami termé-

Next

/
Thumbnails
Contents