108210. lajstromszámú szabadalom • Gép sodronyfonat előállítására
— 3 — közrefogja és a láncfonalnak a keresztezési pontok előtt és után ellenkező irányú sodratai vannak. Áttérve már most a gép részletes is-5 mertetésére, a valamely nem ábrázolt készletből vett (1) láncszálakat ismert feszítőművön át párosával a (2) elosztó hengerhez vezetjük (1. és 5. ábra), melynek kerületi hornyaiból az (1) láncszálak a LO gép (3) állványához erősített kétrészű (4) üreggé hasáb felé haladnak és az egyes láncszálpárok egy-egy (5) sodrófejen mennek át (1. ábra). A (4) hasáb ágyazza ugyanis az (5) sodrófejeket (4. ábra), me-15 lyeknek (6) fogazásai közös (7) fogasrúddal kapcsolódnak (6. ábra). A sodrófej bevezető részén levő két (8) vezető csiga ellenkező oldalaihoz vezetett két (1) láncszál az (5) sodrófej (9) üregén áthaladva egy-20 mást keresztezi és a (10) furatokból kilépve a (11) csigákhoz és ezektől a (12) furatokon át a sodrási helyhez jut. A hullámos (13) vetülékszálat az (5) sodrófej villaalakú kivezető részének (14) mélye-35 désébe, illetve az (1) láncszálak által ezen a helyen képezett szádba vetjük be. A vetülékszálak könnyebb bevezetése végett két végén lerézselt (14) mélyedés a (15) ferde felületek vagy lejtők útján a (16) 50 oromfelületbe megy át (7. és 9. ábra). A (17) bemetszések arra valók, hogy az (1) láncszálakat a (11) csigák megkerülése után külön befűzés nélkül helyezhessük a (12) furatokba, mely utóbbiak ekkor 35 esetleg a (17) bemetszés egyszerű meghosszabbításai is lehetnek. A láncszálak keresztezett vezetése rendkívül megkönynyíti azok befűzését a sodrófejbe. A láncszálak kitérően, vagyis különböző síkok-40 ban keresztezik egymást, de kereszteződhetnének közös síkban, is, mely utóbbi esetben a (8) csigákat is közös síkban kell elrendezni. A keresztezés előnye még az is, hogy a sodrófejben csak négy csigára 45 van szükség. Ennél a foganatoítási alaknál a (8) csigákat közös tengelyen, a (11) csigákat pedig külön tengelyeken ágyaztuk, még pedig utóbbiakat közös harántfuratban, miért is a (11) csigák itt előnyö-50 sen gömbalakúak. Ez az ágyazási mód a sodrófejek gyártását lényegesen egyszerűsíti. A bevetett (13) vetülékszálat a (15) lejtők emelik fel a szád csúcsához akkor, amikor a sodrófej a vetülékszál be-55 vetése után elfordul. A rajz világossága kedvéért a felemelt vetülékszálat 90°-kal elforgatva, szakadozött vonalakkal tüntettük fel. A sodrófejeket minden vetülékszál bevetése után váltakozva ellenkező irányú 60 forgásba kell hozni és ezenkívül a vetülékszál bevetésének művelete alatt nyugalomban kell tartani. Ezt a feladatot az alább ismertetett hajtómű végzi: A nem ábrázolt motor vagy transz- 65 misszió a laza (18) szíjtárcsa mellé felékelt (19) szíjtárcsa útján állandóan hajtja a (20)( főtengelyt (4. és 5. ábra). A főtengely a (21, 22)) homlokkerekek útján a (23) tengelyt hajtja, mely viszont a (24, 25)) kúp- 70 kerekek közvetítésével a (26) haránttengelyt forgatja. A (26) haránttengelyre ékelt (27) bütykös tárcsa a (26) görgőkkel érintkezve alternatív mozgásba hozza a (29) kulisszakövön vezetett (30) kulisszát. 75 A (31) rúd a (32) állítható) csap útján a (33) egykarú emeltyűt a (34) helytálló csap körül lengésben tartja. A (33) emeltyű szabad vége a (73) rúd útján a (35) csappal, ez pedig aj (7) fogasrúddal kapcso- 80 latos (1. ábra). A (27) bütykös tárcsa alakját úgy szabjuk meg (5. ábra), hogy a sodrófejeket váltakozva ellenkező irányokban forgassa, közbeiktatott szünetekkel. A bütykös tárcsa körvonala ezenkívül 85 olyan, hogy a sodrófejek nyugalmi állapota és forgása között kellő enyhe átmenet van. A vetülékszál bevetését a láncfonal két szála közötti szádba, valamint, annak vé- 90 gigmenő vagy helyenkinti hullámosítását a megfelelő fogazású (36, 37) formakerekefc végzik (3. és 5. ábra), melyek minden két bevetés között nyugalomban vannak, a bevetés alatt pedigj együttesen elfordul- 95 nak. A közülük kikerülő hullámos vetülékszálat valamely fel nem tüntetett ismert vágószerv a bevetés után levágja, A (36, 37) formakerekekl a (38, 39) homlokkerekektől kapják szakaszos forgómozgá- 100 sukat (3. ábra). A (39) homlokkerék agya ugyanis körömkapcsoló egyik fele, míg ennek másik (40) fele a (41) tengelyen ékvezetékben elcsúsztatható. E célból a forgathatóan ágyazott (42, 42') kétkarú 105 emeltyű egyik (42') karja villa közvetítésével a (40) kapcsolóiéi két karimája közé nyúlik, a másik; (42) karjának végére erősített görgő pedig a (43) tengely végére szerelt (44) tárcsa kerületén fut. A (44) no tárcsa kerületén levő (45) bütyök a (39, 40) kapcsoló be- ési kikapcsolását vezérli. Magát a (41) tengelyt a (20) főtengely hajtja a (74) lánckerék, (46) lánc, (47) lánckerék és (48, 49) kúpkerekek segélyével (5. ábra). 115 Az (5) sodrófejek (14) mélyedése (6.