108210. lajstromszámú szabadalom • Gép sodronyfonat előállítására

_ 4 — ábra) magában véve még nem elegendő a bevetett (13) vetülékszál pontos vezetésére. Ezért a sodrófejek között a kétrészű (50, 51) szálvezető bakokat alkalmazzuk (7., 5 8. és 9. ábra), melyeknek, egymást kiegészítő tölcséresi furata a szád középsíkjába esik. A bakok két felét kilendíthetően (szétnyithatóan) ágyazzuk .az (52) tartórudakou (9. ábra). A bakok nyitását és zárását a 10 gép hajtóművéről vezérelt (53) vonórúd, illetve a bakfeleket egymással csuklósan összekötő (77) heveder végzi a. vetülékszál bevetése után, hogy az elforduló (5) sodrófejek (15) lejtői a vetiilékszálat szabadon 15 a szád csúcsához tolhassák. A bakok a következő vetülékszál bevetése előtt ismét záródnak. Az (52) tartórudakat az (54) csapágyak ágyazzák. Egyetlen (53) vonórúddal egész csoport (50, 51) bakot lehet 20 lengetni. A kész sodvonyfonat továbbítására való az (55) tövishenger (1. és 5. ábra), melyet a (20) főtengely (4. ábra) az (56, 57) liomlokkerekek, (58, 59) kúpkerekek (5. ábra) és 25 az egymással kapcsolódó (60) csiga és (61) csigakerék útján az (a) nyíl irányában (1. ábra) állandó lassú forgásban tart. Hogy a fonatot a sodrási műveletnek, a vetülékszál bevetésének és a szád csúcsá-30 hoz tolásának megfelelően továbbíthassuk, az (55) hengert (62) lengőkarok szabad végében ágyazzuk. A lengőkarok (63) görgői egy-egy (64) bütykös vagy excentertárcsára fekszenek, melyeket a (3) álí-35 vány tetején a (65) forgótengelyen ágyazunk. Utóbbit a (66, 67) csavarkerekek útján hajtjuk (2. ábra). Az (55) henger sülyedésekor a fonat továbbítási sebessége két okból csökken: 1. mert az (55) henger 40 közeled ik a sodrófejekhez s 2. mert a henger forgási sebessége is csökken annak következtében, hogy a (61) csigakerék legördül a (60) csigán. Ezzel elérhetjük, hogy a fonat továbbítási sebessége az (55) henger 45 siilyedésekor egészen zérusig csökkenhet, emelkedésekor viszont nagyobb, mintha az (55) henger csak forgó mozgást végezne. A fonat továbbítási sebességének ilyen tág határok között történő változtatásával a 50 gyártás egyes fokozataihoz könnyen igazodhatunk. A sodronyfonat az (55) hengerről a (75) vezetőhengert érintve a (76) készlethengerre kerül és erre feltekercselődik. A (76) 55 készlethengert, az (55) henger továbbítási sebességével összhangban, a (20) főtengelyről a (68) és (69) szíjtárcsák köré fektetett laza (70) szíjjal forgatjuk. A (70) szíj azért laza, hogy a (76) készlethenger a szövetet csak gyengén feszítse és hegy ez 60 a feszítés a készlet átmérőjének növekedése ellenére is gyakorlatilag állandó maradjon. Bizonyos feszítés túllépésekor ugyanis a (70) szíj csúszik a (69) szíjtárcsán. 65 A gép működése tehát — az eddig előadottakat röviden összefoglalva — a következő: A párosával vezetett (1) láncszálájv (1. ábra) valamely készletből érkezve a (2) 70 henger megkerülésével az (5) sodrófejekbe kerülnek (6. ábra). Kiindulunk abból az állapotból, melyben a (36, 37) formaikerekek (3. ábra) a (13) vetiilékszálat a szádba már éppen bevetették (6. ábra) és a (50, 75 51) bakfelek (8. ábra) szétnyíltak. Az (5) sodrófejek ekkor az előző sodrat irányával ellenkező értelemben kezdenek forogni. Az első fordulat első negyedrésze alatt a (15) lejtők (7. és 9. ábra) a vetiilékszálat fel- 80 tolják a szád csúcsáig, a 6. ábrán vonalkázottan feltüntetett (illetve erre merőleges) helyzetbe. Ezután a felemelt vetülékszál mögött elkészül a sodrat és a sodrófejek megállnak. A sodrófejek megállása 35 után az (50, 51) bakfelek: összecsukódnak (8. ábra) és a gép ujabb vetiilékszálat dob a szád aljára. Ez a játéik azután állandóan ismétlődik. A kész sodronyfonat a már ismertetett úton a (76) készlethengerre 90 tekereselődik fel (1. ábra), melyről időnkint levesszük. Szerkezeti és működési határaik közt a találmány jellemzői is szabadon változtathatók, anélkül, hogy ezáltal a talál- 95 mány maga is megváltoznék. így pl. sokféleképen eltérhetünk attól a megoldástól, hogy valamennyi sodrófejet közvetlenül a (7) fogasrúdról (6. ábra) hajtsuk. Az egyik ilyen foganatosítási alak- iqc nál minden második láncszálpár sodráskor ellenkező irányú sodratot kap, mint a szomszédja. Evégből csak minden második (5) sodrófejet (10. ábra) hajtunk közvetlenül a (7) fogasrúdról, míg a közbe- iqí eső (5') sodrófejek a közvetlenül hajtott egyik vagy mindkét szomszédjuktól külön (71) homlokkerekek útján kapják ellenkező irányú forgásukat. Minden második közvetlenül hajtott (5) sodrófejnél ^ el is maradhat a (71) homlokkerék, mert a többi (5) sodrófej egyszerre két szomszéd (5') sodrófejet hajthat (pl. a 10. ábrán jobbról számított negyedik sodrófej egymaga hajtja a harmadikat és az ötö- he