108185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tartányoknál, különösen gőzkazánoknál és efféléknél kéregképződések meggátlására és feloldására

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI qftgJJjK SZABADALMI BTRŰSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108185. SZÁM. — Ve/55, OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tartányoknál, külünösen gőzkazánoknál és efféléknél kéregképződések meggátlására és feloldására. Eisenbahn Verkelirsmittel A. G. cégr Berlin, mint Schirmer Anton mérnök wieni lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1932. évi március hó 8-ika. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi március hó 9-ike. Számos eljárást javasoltak már fémes tartányok, különösen gőzelőállítók, előmelegítők, kondenzátorok és főzök falainak kőlerakódások elleni megvédésére elektro-5 mos úton vagy azoknak kéregképződésektől való megszabadítására. E módszere^ némelyikénél vagy a tartány belsejébe nyúló szigetelt elektródákkal dolgoztak, hogy elektrolitos úton kaphassunk kazán-10 kőoldatot, némely esetben pedig az árainzárást magával a védendő tartányfallal létesítették, azaz az áramot a tartányfal fölött vezették vagy a tartányfalat, mint az egyik pólust, az áramforrással kapcsot-15 ták össze. Mindezen esetekben nemcsak egyenáramot, hanem a váltakozóáram különböző fajtáját használták, vagy áramimpulzusokkal dolgoztak, melyeket egyenáramkör váltakozó megszakítása és zá-20

rása, vagy gyengítése és erősítése által állították elő. Ez eljárásoknál, ezeket az elemeket tulajdonképen váltakozva használták és miután a végeredményre mérvadó fizikai vagy kémiai folyamatokat nem ismerték, ezek csak részben vezettek sikerre, mert némely esetben a tartányfal részei ugyan tisztán maradtak, illetve azt a kéragképző-3Q déstől megszabadították, más esetben azonban az eljárás eredménytelen volt, sőt sok esetben még erősebb kazánkőréteg képződött. Az eddigi elektrolitos eljárásnak azonkívül az a hátránya, hogy a tartány 35 fémanyagát megtámadja. A találmány már most oly eljárásokra vonatkozik kazánkőlerakódások meggátlására és feloldására, melyeknél a katódául kapcsolt tartányfal és a tartánytartalom által körülöblített belső elektróda kö- 10 zött áramforrás van és a lényeg abban van, hogy az áramhozzávezetés időszakos megszakítása és külső áramkapcsolat előállítása által a tartányfal és belső elektróda között a polarizálás és depolarizálás 45 periódusai egymással váltakoznak, oly célból, hogy a polarizáló áram elektrokémiai hatásai által a kéregképződések a tartányfalakról feloldassanak. A rajz az új eljárás végrehajtására való 50 berendezést vázlatosan tünteti fel gőzkazánoknál. A (K) kazán képezi a katódát és a kazánban az elszigetelt (A) elektróda az anódát, amely áramforráshoz (a rajzon 55 nincsen feltüntetve) van kapcsolva. Ha az áramforrás feszültsége nagyobb, mint amilyen az eljárás végrehajtására szükséges, akkor a (K) kazánt és az (A) elektródát mellékáramkörbe kapcsoljuk a jelenlevő 60 áramfeszültség és az alkalmazandó feszültség viszonyának megfelelő (W) ellenálláshoz képest úgy, hogy a kazánhoz vezetendő áramnak a kívánt alacsonyabb feszültsége van. A kazánhoz és az elektródá- 65 hoz vezető (Ll) és (L2) vezetékek között az (S) kapcsolókészülékkel ellátott (V) öszszekötővezeték van. Az eljárás megindításánál elsősorban az (S) kapcsolót olykép állítjuk be, hogy az 70 (Ll) és (L2) vezeték között az összeköttetést megszakítjuk, míg a (K) kazánfalat és az (A) elektródát az áramforrással köt-