108185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tartányoknál, különösen gőzkazánoknál és efféléknél kéregképződések meggátlására és feloldására

jük össze. A kazánfalon ekkor hidrogénréteg képződik, melynek koncentrációja (sűrűség) a használt áramfeszültséggel és az átvezetett árammennyiséggel fokozódik. 5 Tudjuk, hogy a használt áramfeszültséglől is függ, vájjon a hidrogénréteg a kazaiifaliö] elválik, miután bizonyos koncentrációt elért. E szerint a használt mindenkori áramíeszülíség és az áramátmenet 10 időtartamának megfelelően a (K) kazánfal teljesen vagy részben polarizáltatik. Az (S) kapcsoló átállítása által a (K) kazán ós a belső (A) elektróda az áramforrásból kikapcsolódik és a (V) összekötő-15 vezeték révén az (Ll) és (L2) vezetékek között áramösszeköttetés létesül. Ekkor a polarizálás által létesített polarizációs ellenfeszültség hatása érvényesül és (V) összekötővezeték révén polarizált áramot 20 küld a kazánfalon, a kazánvizen és a belső elektródán keresztül. A polarizáló áramnak természetesen ellenkező értelmű iránya van, mint az előbbi polarizálandó áramnak és a kazánfalon levő hidrogén-25 réteget részben leépíti. Ugyanis a kazánfalon a hidrogénkatiónok oldódnak és a síi vgvök-ani ónokkal savmolekulákká egyesülnek. Ezek a nyomokban keletkező savak oldó hatást gyakorolnak a kazánfal 30 és a kőréteg közötti határfelületen és ez, utóbbit fokozatosan leoldják a kazán falról. A po-larizálóárnm fokozatosan gyengül, amíg határesetben .— melynek azonban az eljárás gyakorlati kivitelénél nem 35 kell bekövetkezni — a kazánfalon és a belső elektródán azonos koncentrációjú hidrogéngáz nincsen jelen. Minthogy az előző polarizáló periódus alkalmával a kazánfalon képződött hidrogén-rétegnek 40 csak csekély része, mely az (A) segédelektróda polarizáló kapacitásának felel meg, építhető le és pedig a hidrogénrétegnek a kajántól elfordított oldalán, a kéregképződéstől megszabadított fémfelületekre 45 kémiai behatások nem érvényesülnek. A polarizáláshoz, valamint a depolarizáláshoz, továbbá a leírt vegyfolyamatokhoz bizonyos idő szükséges. Azokat az időközöket tehát, melyekben ezek a periodu-50 sok egymással váltakoznak, nem szabad igen kicsire választani. Az áramfeszültséghez, a tartánynagysághoz stb. képest a periódustartam 'egynéhány másodperctől percekig, sőt órákig tarthat. Semmi-55 esetre sem sziabad a. periódusokat oly rövidre választani, mint az a váltakozó áramoknál van a gyakorlatban szokásos periódusszámmal. Természetes, hogy a polarizálás és depol-arizálás periódusainak hossza egyenlőtlenek is lehetnek. 60 A (K) kazánnak és a belső (A) elektródának az áramkörbe való váltakozó bekapcsolását és a depolarizáló áramkör zárását az (S) kapcsolókészülék végzi, amelyet valamely óramű, vagy a gép va- 65 tamely mozgó részével kapcsolt rész hajt. Előfordulhat, hogy a kazánfalnak bekéregeződött valamely helyén a meleghozzávezetés oly nagy, hogy a víz elpárolgasa már a kőréteg kapilláris csatornái- 70 ban és pórusaiban bekövetkezik. Ebben az esetben a kazánfal és a kőréteg közötti tapadófelület teljesen száraz marad. Ezeken a helyeken a polarizáló periódus alatt áramát menet nincsen és hidrcgénionok 75 le nem rakódnak, tehát a depolarizáló periódus alatt hidrogénréteg le nem. építtetik és elektrokémiai behatás nem történik. Hogy ily .magasan felhevített ós elkérgeződött kazánfalhelyeket is az új eljá- 80 rás behatásának vethessük alá, ezt az eljárást a találmány szerint nemcsak a kazántelep üzeme közben hajtjuk végre, hanem a kazán begyújtásánál és lehűtésénél vagy üzemszünetelések .alatt is pl. éjjel. 85 A polarizálás periódusai alatt .a kazání'al és a kazánvíz, melyek a dielektrikumként ható hidrogénréteg által egymástól el vannak választva, különböző elektromos feszültségre hozatnak. Minthogy a 90 levált anión által (oxigén, klór stb.) megtámadható belső (A) elektródán állandó feszültségkülönbség ki nem fejlődhetik, ez a kazánfalon lép fel. A kazánkőképzőknek a kazánvízben szuszpondált részecskéi, 95 mihelyt, a kazánfalon képződött dielektrikumba lépnek, a dielektrikumban fellépő elektrosztatikai erőmező által taszíttatnak, mely annál nagyobb, amint a ka.zánkőképzők intermolckuláris folyamatok 10 (súrlódás, nyomás alatt) folytán negatív töltésmennyiségeket vesznek fel, míg a víz pozitive töltődik. A kazánfal és a víz közötti határterületben levő kőképzőrészecskék részére t. i. a Coulomb-féle tör- 10 vény szerint kiadódó erőkomponens a kőrészecskék és a kazá.nfal között kisebb lesz, mint amilyen a részecskék és a víz között van, miáltal -egy a .kazánfaltól elirányított eredő adódik ki. 11 A polarizálás periódusai alatt eszerint a leírt eljárás, mint védőeljárás gyakorol hatást a kőlerakódás nélküli kazánhelyekre és az új kőréteg lerakódás meggátolt-atik. Ez a hatás a depolarizálás pe- 11