108112. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos berendezés
31 eljelent 1934. évi január lió 15-én. '!AGYAR KIRÁLYI jmBK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108113. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Fotoelektromos berendezés. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven. A bejelentés napja 1930. évi május hó 31-ike. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi május hó 10-ike. A találmány fotoelektromos berendezés, azaz oly berendezés, melynek segélyével bizonyos elektromos jelenségeket fénysugarak segélyével befolyásolhatunk. 5 A találmány szerinti fotoelektromos berendezésnek legalább részben fotoelektromos anyagiból való elektródája van, amelyet egy vagy több, szigetelő szilárd anyagot tartalmazó 1 mm-nél kisebb vas-10 tagságú réteg különít el a másik, elektromosan vezető anyagból való elektródától. „Fotoelektromos anyag" névvel ezen leírásunkban olyan anyagot jelölünk, mely látható, illetve nem látható fénysugarak-15 kai való besugároztatás hatására elektronokat emittál. A fotoaktiv elektróda besnigároztatása alkalmával a berendezés két elektródája között potenciálkülönbség keletkezik. Ha 20 a berendezés elektródáit galvanométeren át egymással összekötjük, úgy ezen feszültség folytán a galvanométert áram járja át. Kitűnt, hogy a gerjesztett feszültség, tehát a galvanométert átjáró 25 áram nagysága függ annak a fénynek az intenzitásától, ajmellyel a fotoelektromos elektródát besugározzuk. A fotoelektromos elektródát előnyösen egy vagy több alkali- vagy földalkaliféin-30 bői állítjuk elő, ámbár jó eredmények érhetők el pl. kadiniummal is, mely ibolyántúli sugarakkal való besugároztatás esetében fotoelektromos. A két elektróda közötti elkülönítő ré-35 teg különböző módon képezhető. A berendezés előállítása számos esetben egyszerűsbíthető azáltal, hogy az elkülönítő réteg számára annak a fémnek kémiai vegyületét használjuk, amelyből az elektró-40 dáik egyike van. A. berendezés érzékenységét fokozhatjuk azáltal, hogy a fotoelektromos anyagot legalább részben az elkülönítő réteghez adszorbeáltatjuik. Emellett nem szükséges, hogy a teljes elkülönítő réteg a 45 fotoelektromos anyagot jól adszorbeáló anyagból legyen. Lehetséges az is, hogy ezt a réteget ilyen anyagból csiakis a fotoelektromos elektródával érintkezésbe jutó felületen állítjuk elő. 50 A besugároztatás alkalmával az elektródák között gerjesztett feszültség nagyságát továbbá számos esetben kedvezően befolyásolhatjuk, ha a fotoelektromos elektróda vastagságát úgy szabjuk meg, 55 hogy az áttetsző legyen, úgy, hogy a sugarak a fotoelektromos elektróda és a szigetelő anyag közötti határfelületig előrehatolhatnak. Ezen célból előnyös, ha a fotoelektromos elektródát fotoelektro- 60 mos anyag monomolekuláris rétegéből készítjük. Néha kívánatos, hogy az elkülönítő réteg elektromos ellenállását csökkentsük. Ez előnyösen azáltal történhet, hogy az elkülönítő rétegbe elektromosan vezető anyag részecskéit kebelezzük be, mimellett természetesen gondoskodunk arról, hogy ebben a rétegben ne legyen annyi vezető részecske, hogy a berendezés elek- 70 tródái rövidre záródjanak. A vezető részecskéket előnyösen a fotoeléktromos anyag részecskéi alkotják. A rajzon a találmány szerinti fotoelektromos berendezés foganatosítási példája 75 látható, amelyet a rajz két ábrája két különböző nézetben mutat. Az ábrázolt berendezés (1) burája üvegből, kvarcból, vagy hasonló anyagból van és ehhez a burához (2) talp van for 30
