108112. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos berendezés
— 2 — rasztva. A cső elektródáit ez a talp hordja. Ezen elektródák egyike (3) zirkomumlemezke, mely a cső talpára (4) támasztóhuzal segélyével van erősítve. Ez 5 a támasztóliuzal az (5) árambevezető huzalhoz van kötve. A (3) elektródán szigetelő anyagból való, vékony (6) réteg van. Ezt a .réteget a (3) zirkoniumlemez oxidálása által egy-10 szerű módon készíthetjük, ami a (3) lemeznek az (1) burában való elrendezése előtt történhet. Ezen oxidálás által a (3) tárcsa felülete zirkonium-oxidróteggel vonódik be, mely tudvalevőleg elektromo-15 san szigetelő. Ennek a, rétegnek a vastagsága előnyösen 1 mikron és mindenképpen lényegesen kisebb 1 mm-nél. Miután a (3) elektródát a (6) réteggel a burában elrendeztük, a burát evakuál-20 juk, ami a (7) tányércsaveeskéhez kapcsolt vákuumszivattyú segítségével tör ténhet. Az evakuálás után a burába bizonyos mennyiségű céziumot viszünk be. A . céziumgőz pl. a (8) csövecskével összekö-25 tcVtt térben állítható elő. A céziumot magában az (1) burában is fejleszthetjük, pl. céziumvegyület, céziumkromát és oly redukáló szer, pl. zirkonium segélyé' vei, mely a céziumvegyületből céziumot 30 szabadít fel. A burába bevitt cézium a (6) zirkonium-oxidrétegen lecsapódik és a berendezés (9) fotoelektromos elektródáját alkotja. Az áramot ehhez az elektródához 35 rugalmas (10) bevezető huzal segélyével vezethetjük, mely a cső talpán át van ki vezetve és a (11) árambevezető huzalhoz van kötve. Az (1) burát a fotoelektromos elektróda képezése után esetleg iners gáz-40 zal vagy gőzzel tölthetjük. A képezett (9) céaiumrétegnjek pl. (12) fényforrás segélyével v.aló besugároztatiása alkalmával a (3) és (9) elektródák között feszültségkülönbség keletkezik. 45 Ezen feszültségkülönbség következtében az (5) és (11) huzal közé kapcsolt készüléket áram fogja átjárni. Galvanométer közbekapcsolása által pl. közel 0,5 Lumen/cm2 intenzitású fénynyaláb segélyé-50 vei való besugároztatás esetén több mikroampernyi áramot mérünk. Kitűnt, hogy a gerjesztett feszültség a megvilágítás erősségétől függ, úgy hogy a berendezés fényingadozásoknak elektromos feszült-55 ség- vagy áramingadozásokká való átalakítására használható. Az ismert fotoelektromos cellákkal ellentétben a találmány szerinti fotoelektromos cella alkalmazása esetén egyáltalában nincsen szükség arra, hogy az elektródák közé külön feszültség- 60 forrást kapcsoljunk. Kitűnt, hogy a gerjesztett potenciálkülönbség polaritása, tehát az ezen feszült ség által előidézett áram iránya egyebek között függ a megvilágítási helytől és a 65 (6) zirkonium-oxidréteg vastagságától. Ez az ismertetett berendezésen észlelt több jelenség leírásából fog kitűnni. Az egyik kisérletnél a (9) céziumelektródát oly 'íényforással sugároztattuk be, 'melynek! 70 sugarait a (9) elektróda kis részére lehetett koncentrálni. Az ezen elektródára eső fénynyaláb keresztmetszete néhány mm", az elektróda pedig kb. 3 cm széles és ugyanilyen hosszú volt. A rugalmas 75 (10) elektróda emellett az elektródaállvány szélén a (6) zirkonium-oxidréteg oly részén feküdt fel, mely a réteg többi részénél vastagabb volt. Az oxidréteg ezen vastagabb része fehér színű volt és ezt a 80 2. ábrán (B) jelöli, míg az oxidréteg zöld színezetű vékonyabb részét ,a 2. ábrán (A) jelöli. Az egész zirkoniumoxidhártyát (9) cóziumréteg vonta be. Ha a fénynyaláb arra a céziumrétegre §5 esett, mely a zirkonium-oxidréteg (A) részét vonta be, úgy a (3) és (9) elektródák között olyan potenciálkülönbség keletkezett, hogy az (5) és (11) huzaloknak galvanométerrel való összekötése esetén 90 elektronáram folyt a (9) fotoelektromos elektródától a (10) kontaktusrugón, a galvanométeren és a (4) támasztóhuzalon át a (3) elektróda felé. A külső kör számára tehát a (9) fotoelektromos elektróda 95 volt a negatív, a (3) elektróda pedig a, pozitív sarok. Ha a fénynyaláb a fotoelektromos anyagnak azt a részét érte, ahol ez a zirkonium-oxid (B) részét fedte, úgy .azo- 100 nos megvilágítási intenzitás esetén fordí tott irányban nagyobb áramot észleltünk. Kitűnt, hogy ez az áram kb. 6000 (Á) hullámhosszúsággal való megvilágítás esetés érte el maximális értékét. 105 Ha azt a céziumot világítottuk meg, mely az (A) és (B) részek közötti határterületet fedte, úgy feszültségkülönbséget vagy elektronáramot nem észleltünk. A fotoelektromos anyag, amelyből a 110 (9) elektróda van, alkalifémen, mint céziumon kívül előnyösen földalkalifémből is képezhető. Jó eredmények érhetők el, pl. báriummal, amelyet báriumoxidbó] való rétegre vihetünk fel. A báriumoxid 115 alkotja ekkor a szigetelő közbenső réteget és ezt a másik elektródát alkotó fémlemezre visszük fel. Ez pl. a következő-
