107980. lajstromszámú szabadalom • Fokozat nélkül szabályozható folyadékhajtómű

— 2 — (1) tengely (18) karimájába vannak beépítve. A kardaIItestek tengelyirányú vezetésére a gömbfejek gömbcsészéknek kell 5 bogy nekifeküdjenek, amely utóbbiak vagy mereven, vagy rugalmasan vannak elhelyezve. így pl. a henger felöli oldalon levő (19) gömbcsésze mereven van elrendezve, míg ellenben a tengely felőli olda-10 Ion levő (20) gömbcsésze a (21) rugó nyomása alatt áll, tehát az A—A tengelyhossz irányában utánaengedhet. Ily módon utánaengedően vezetjük a kardanrudat és a hengerekre irányuló szorítónyo-15 más jöhet létre. A kardanrúdnak végigmenő furata van, hogy adott esetben a tengelytől a henger ágyazásához vagy vissza kenőolajat is vezethessünk. 20 Ilyen kiképzés mellett tehát a hengertestnek az (1) tengelyhez való bármely állásában a forgatónyomaték egyenletes átvitelét biztosítjuk. Ennek előfeltétele csak az, hogy a kardancsukló a D—D 25 szögfelezőhöz szimmetrikus legyen. Nagyon fontos ennél a hajtóműnél a kardancsukló gömbaLakxí csapjai és a dugattyúrúd kenésének a kiképzése. A 3. és a 4. ábra a kenés két kiviteli alakját mu-30 tatja. A gömbcsuklók e kenésénél az a főcél, hogy a kopogási tüneteket elkerüljük, amelyek a gömböknek csuklóiban való játékától erednek, különösen ha a gömbök a csészékben egyenlőtlenül koptak; ezek a 35 tünetek a körülforgó dugattyúknál időlegesen fellépő nyomásigénybevételeket és tehermentesítéseket idéznek elő. A találmány szerint ezeket a hátrányokat oly módon kerüljük el, hogy az ele-40 gendő nagy nyomású nyomóolajat, általában a nyomóolajat a hajtómű nyomóoldaláról a gömbrudazat kenőcsatornáiba bevezetjük, mielőtt a rudazat gömbjei a dugattyú terhelése alatt fészkükre szorít-45 tatnak. Ha tehát a tehermentesítés pillanatában vagy a húzási igénybevételek fellépésénél a gömb és a csésze közé kellő mennyiségben nyomóolajat vezetünk be, akkor ez az olaj a dugattyú okozta terhe-50 lés folytán a később fellépő nyomási igénybevételnél a részek érintkezésével szemben bizonyos ellenállást fejt ki, úgy, hogy valemelyes fajta fékezőhatás lép fel, amelynek folytán lökések elkerültetnek és a 55 hajtómű egyenletesen jár. Az olajnak a kenésre váró felületekhez való hozzájutására minden körülmények között elég időt kell adni, minthogy nyúlós folyadékok áramlásáról és csekély méretű áramlási keresztmetszetekről van szó. 6 Emellett .a kenőcsatornák állandóan nyomás alatt tarthatók, úgy, hogy majdnem az egész szívólöket tartama rendelkezésre áll a nyomóolajnak a tehermentes gömbrudazatba való behatolására. 6 Az állandóan nyitott kenőolajcsatornák olajesepegési veszteségeinek elkerülésére alkalmas helyen, pl. ott, ahol az olaj a dugattyúból a hengertérbe lép át, visszacsapó szelepet alkalmazunk, miáltal a kenőolaj / lefolyását elkerüljük, ha a hengertérben csekélyebb a nyomás, mint magánál a nyomás alatt álló kenésnél. A 3. ábra ily kiviteli alakot mutat. A (25) dugattyúrúd (24) gömbje a (18) karimában nyugszik, amelyben a (26) csavaranya tartja. A másik (27) gömb a (15) dugattyúban nyugszik. A kenőolajat a gyűrűs (28) térből a (29) furaton át vezetjük be. A (25) dugattyúrúdnak (30) furata ^ van; a (15) dugattyúba a (31) visszacsapó szelep van beépítve. Ezen a szerkezeten 'át lép a nyomóolaj a terhelés megszűntekor a gömbfelületek közé és a kenés bekövetkezik, mielőtt még a hajtóműrészben fel- 5 lépő szorítónyomás a felületeket egymáshoz szorítja. Hogy ugyanekkor a gömbök oldalfelületei is olajoztassanak, a gömböknek (32, 33) harántcsatornái vannak, amelyek az olajat az ékvátoriálisan elrende- £ zett (34) gyűrűstereihez vezetik. Ezáltal tehát a visszahaladási felületek is nyomás alatt kenhetők. Ha a (15) dugattyúban levő gömb kisebb a (18) karimában levő gömbnél, úgy a du- £ gattyúrúdban a két olajozási hely között még egy (35) visszacsapó szelep rendezhető el- (4. ábra). Ezzel elkerüljük az olajnak a kisebb gömbfelülettől a nagyobb gömbfelülethez való visszaáramlását. A 1 (35) visszacsapószelep a kenőolajnak beömlési oldalán is rendezhető el. A nyomóolaj a (2) hengerrész fenékdarabjában levő csatornákon át ömlik a hengerterekbe, amelyekben a (15) dugattyúk mozognak. ] A vezérlés tehát a hengertömb és a fenék közt sík érintkezési felületek útján történik. Ezeket a sík vezérlőfelületeket ekkor rendszerint a tengellyel teljesen vagy megközelítőleg párhuzamosan elhe- : lyezett olainyomóhengerek visznyomása terheli. Az ily vezérléseknek, ugyanúgy, mint azoknak, amelyek megfelelően lapos, csonkakúpfelületben vannak elrendezve, az az előnyük, hogy a vezérlőfelületnek, : különösen a rendszerint mozgékony hen-