107980. lajstromszámú szabadalom • Fokozat nélkül szabályozható folyadékhajtómű

— 3 — gertömbnek csekély méretű tengelyirányú elmozdításával a vezérlőfelületeknek egymáson való jó tömítése érhető el még akkor is, ba a kivitel esetleg hibás vagy 5 pontatlan. A tapasztalás azt követeli, hogy ily vezérléseknek különösen nagyobb hajtóműveknél nagy pontossággal kell készítve lenniök. Ezért pl. gömbágyazások, amelyek a vezérlőfelületeket egymásra D szorítják és azoknak szétválasztását megakadályozzák, az ily golyóscsapágyaknak kopása, pontatlansága és rugalmas deformációja folytán nagyobb nyomásokhoz alkalmatlanok. > A találmány szerinti vezérlőfelületeknek önműködő pontos vezetését egymástól való csekély távolságban önműködően ható hydraulikus erőkkel érjük el. Az ismert elrendezéseknél, amelyeknél megkísérelték ) a vezérlés vissznyomását a munkadugattyú vissznyomásával szemben kiegyenlíteni — amely utóbbi vissznyomás esetleg még külön terhelő dugattyúk vissznyomásával változtatható — kitűnt ugyanis, hogy > lehetetlen ezt a kiegyenlítést minden esetben kifogástalanul elérni. Ha a fölös szorítónyomásokat a vezérlés számára eléggé nagyra választjuk, úgy, hogy az öntömítés mindég biztonsággal létrejön, akkor ) gyakran nagy súrlódási veszteségekkel összekötött fémes súrlódás lép fel a ,vezérlőfelületek közt, sőt nagyobb fordulati számoknál bemarások is állanak elő. Ha ellenben az eredő szorítónyomás csekély, j akkor gyakran oly, eddig megmagyarázhatatlan jelenségek lépnek fel, amelyeknek folyománya, hogy a vezérlőfelületek egymástól hirtelen eltávolodnak és a nyomóolaj kifolyik, aminek folytán a hajtó ) mű felmondja a szolgálatot. A találmány már most azon a felismerésen alapszik, hogy ez a jelenség vagy az a nehézség, hogy a dugattyú vissznyomását a vezérlés vissznyomásával szemben > kiegyenlíthessük, a vezérlés tömítőhézagaiban fellépő egyenlőtlen olajnyomóhatással magyarázható. Ezeket a tömítőhézagokat párhuzamos síkú tömítőhhézagokként kell kiképezni, amelyekben a nagyon ) nyúlós folyadékok kinematikája szerint, amely szerint ilyen folyadékoknál a tömeghatások teljesen vagy legalább is részben figyelmen kívül hagyhatók, lineáris nyomásesés jön létre. Ennek megfelelően ja-i vasolták, hogy a tömítőhézagokban fellépő ily nyomásesés tekintetbevételével, amely oda vezet, hogy a tömítőhézag felületei a vezérlés nyitott vissznyomásfelületeinek mintegy felére méreteztetnek, a vezérlési vissznyomások és a dugattyúerők kiegyen- 60 üttessenek és legfeljebb a dugattyúerőknek egész kis fölöslege hagyassék meg, ami a vezérlőfelületeknek csekély mértékű egymáshoz szorítását eredményezi. A találmány alapelvei szerint ily kiegyenlítés le- 65 hetetlen, mert lineáris nyomásesés párhuzamos síkú hézagnak tekintendő tömítési térben csak akkor lép fel, ha e tömítési tér felületének egyenetlenségei csekélyek a hézag méreteihez képest. Mihelyt 70 már most a hézagfalak egymáshoz közelednek, a párhuzamos síkú hézag fogalma elveszti jelentőségét és a nyomásesés a nyúló olajak áramlási törvényei szerint bizonytalanná válik, illetve a vezérlés felü- 75 letének kis szabálytaalnságától függ. A találmány szerint ez a hátrány olymódon küszöbölhető ki, hogy a tömítési hézaghoz, vagy külön tehermentesítési felületekhez olajáramot vezetünk kény- 80 szermozgásúan, pl. szivattyúhatás, vagy fojtóhornyok útján, amely olajáram abban a pillanatban, amelyben a felületek túlszorosan mozognak egymáson, visszaduzzasztást idéz elő, amely a felületek 8& egymáshoz való további közeledését önműködően megakadályozza. Az 5. ábra a találmány kiviteli alakját mutatja a vezérlőtükörre való nézetben. 90 Az ily vezérlőfelületeknek tudvalevőleg félköralakú (40) nyomónyílásuk, valamint hasonló alakú (44) szívóterük van, amelyeket minden oldal felül oly tömítő-, vagy futófelület zár körül, amelynek a 95 körülforgó henger tömítőfelületével pontosan össze kell illenie. Az ismert hajtóműveknél a (40) nyomótér felülete a belül és kívül csatlakozó tömítőhorony fél felületével növeltetik, amely mintegy a lOG hajtómű dugattyúfelületének felével egyenlő, ami által a vezérlés olajszéjjelnyomóerői és a dugattyúk szorítónyomásai között egyensúlyt akarunk elérni. Ennek megfelelően az 5. ábra szerint 105 egy vagy több olajelosztóhornyot rendezünk el, amelyeknek az a rendeltetése, hogy az olajnyomás kifejlődését a tömítőfelüleiteken belül akként szabályozzák, hogy a fenti célt elérjük. 110' E célból a találmány értelmében a (41) elosztóhornyokat (42) fojtócsatornák vagy fojtóhornyok útján a hajtómű (40) nyomóterével kötjük össze. A berendezés következőképen működik. 115-Mindaddig, amíg a tömítő (14) hengerfelület nagyobb távolságban van a fel-