107653. lajstromszámú szabadalom • Uviolfényt szolgáltató elektromos lámpa

— 215 — minden irányban olyan távolságban veszi körül, hogy a sugárzási tünemény az elektródarendszer körzetén kívüli térben is kifejlődhessen. 5 További lényeges javítást létesítünk azzal, ha a lámpát nemes gázzal, vagy ilyenek elegy ével töltjük. Jól vált be a túlnyomórészt neonból (pl. 55—99% neon és kb. 45—1% hélium) álló gázelegy. Az ilyen 10 töltésű lámpáknál a higanygőz mennyisége az üzemben lényegesen kisebb lehet anélkül, hogy a kisugárzott uviolfény mennyisége csökkenne. A higanygőz mennyisége oly kicsiny lehet, hogy tulaj-15 dónképpen a nemesgáz-töltésnek higanygőzadalékának tekinthető. Az ilyen higanygőzadalékos nemesgáztöltésű lámpák sajátságos jellegzetes tüneményt mutatnak üzem közben, ami sok 20 előnyt von maga után. Ha a lámpa kiképzése ugyanis az előbb ismertetett követelményeknek megfelel, a lámpában üzem közben olyan fénytünemény lép fel, melyet következőképpen lehet jellemezni: 25 mindegyik izzóelektródát intenzív fény (fénymag) veszi körül — vagy az izzóelektróda ilyen fénymag határán fekszik — s ezt a fénymagot gyengébb fényű külső fényburok veszi körül, mely intenzív 30 ultraibolya sug'ározású. A lámpában tehát egy vagy több intenzív fényű tér (mag) keletkezik, — melyek eggyé olvadhatnak össze — s ezen fénymagokat egy erős uviolsugárzású burok vagy kéreg 35 veszi körül. A sugárzás látható része túlnyomórészt a lámpa nemesgáz-töltésének tudható be. A most ismertetett sugárzási tüneményt az üzemviszonyok (a gázok és a higanygőz nyomási és elegyítési viszo-40 nyai, az elektromos értékek stb.) módosításával befolyásolhatjuk. Ezen sokféle tüneménynek határesetei >(a nemesgáz-töltésben neon van): narancsvörös vagy vörös fénymag kék külső kéregfénnyel (kék 45 burok); egy a lámpát majdnem teljesen vagy részben kitöltő fehér vagy majdnem fehér fény, mely külső szélén kékes ragyogású, vagy kék burkolatú. Mindkét határesetben, természetesen a közbeeső esetek-50 ben is, a látható fényű tért ultraibolyasugarakat kibocsátó burok veszi körül. Sok esetben azonban már a túlnyomórészt a látható spektrumban sugárzó terek is küldenek szét ultraibolya-sugarakat. 55 A. fentiekből láthatjuk, hogy az ilyen lámpa a hasonló ismert lámpákhoz képest lényeges haladást jelent. Ennél a lámpánál sikerült ugyanis először egy látható fényforrást egy igen hatékony ultraibolya fényforrással úgy egyesíteni, 60 hogy az utóbbi az előbbit körülfogja, tehát magába burkolja, úgy hogy az uviolfény kisugározása akadálytalanul mehet végbe s ennek dacára a látható és a nemlátható fény közelítően ugyanazon hely- 65 ről indul ki. Az ultraibolya-fény tehát minden befolyásoltatása nélkül, vörös és narancsvörös fénnyel keverten juthat rendeltetési helyére s ezáltal olyan sugárzási képez, mely a hegyi napfényt közelíti 70 meg. Emellett a lámpa a nagyfelületű kisugárzótest ideálját is jobban megközelíti, mert az ultraibolya-fény egy burokfelületen, tehát nagy felületen keletkezik. A lámpa további előnye, hogy az 75 üzemfeszültség, ill. áramerősség szabályozásával a sugározást könnyen szabályozhatjuk. A feszültség módosításával ugyanis legtöbb esetben módosíthatjuk annak a buroknak vagy kéregnek a nagy- 80 ságát, mely az ultraibolya-fény főforrása. Némely esetben a feszültség vagy áramerősség szabályozása s evvel kapcsolatban a lámpában levő fénytünemény módosítása révén teljesen hátraszoríthatjuk a 55 lámpában az ultraibolya-fény keletkezését, úgy, hogy ekkor a lámpa csak a spektrum látható részében levő fehér fényt fog kisugározni, úgy, hogy az ilyen lámpa szükség szerint vagy világítási, vagy besugár- 90 zási célokra használható. Különösen a nemesgáz-töltésű és higanygőzadalékot tartalmazó találmány szerinti lámpák nagyságukhoz és energiaszükségletükhöz képest igen sok ultraibolya-sugarat szol- 95 gáltatnak. A találmány előre megszabott elektródatávolságú lámpákra olyan ipari szabályt ad, mellyel a minimális üzemfeszült-M'ÍÍI'Í lehet megállapítani. Ha ugyanis JQO egyébként változatlan viszonyok mellett a lámpabura és az izzóelektróda közti távolságot növeljük, akkor egy bizonyos határon ü'il ez a növelés már nem vonja maga után a minimális üzemfeszültség 105 csökkenthetőségét. Az üzemfeszültséget ekkor már csak úgy csökkenthetjük tovább, ha az elektródatávolságot csökkentjük s ennek megfelelően, az egyéb üzemviszonyokat is módosítjuk. így az- 110 után módunkban van, nemcsak 100 V, hanem 30, de sőt 20 V üzemfeszültségű lámpát szerkeszteni. Csökkenő feszültséggel a lámpák méreteit kisebbre szabhatjuk meg, s nem okoz semmi nehézséget olyan 115 találmány szerinti ultraibolyalámpákat készíteni, melyek a közönséges izzólámpáknál nem nagyobbak.