107653. lajstromszámú szabadalom • Uviolfényt szolgáltató elektromos lámpa
A csatolt rajz 1. ábrája vázlatosan mutatja egy találmány szerinti lámpa szerkezeti kiképzését, mint a 2. ábra egy második példát 1:1 méretben tüntet fel (a 5 következő ismertetésben zárjelbe foglalt számok a 2. ábrabeli lámpa méretedre vonatkoznak). A lámpa (a) golyó- vagy körtealakú burája ibolyántúli sugarakat átbocsátó anyagból, pl. quareból, vagy is-10 mert különleges üvegből van. Némely célra elégséges, ha a lámpaburának csak egy része bocsátja át az uviolsugarakat. A (b) elektródák a bura középpontjához képest szimmetrikusan egymástól kis tá-15 volságra foglalnak helyet s izzó elektródák gyanánt kiképezvék. Az egy vagy több izzóelektródának a golyó- vagy körtealakú lámpabura középső terében való elrendezése eleget tesz a találmány 20 szerinti lámpával szemben az előzőekben kifejtett szerkezeti követelményeknek. A (b) elektródák kb. 3 mm átmérőjű (2.2 mm) és kb. 20—30 mm (22 mm) hosszú nikkelcsövecskék lehetnek, melyeknek kí-25 viil elektrónokat emittáló, földalkaliférnekből vagy ezek oxigénvegyületeiből, vagy ezen anyagok keverékeiből való bevonata van. (Az- emittáló bevonat axiális hossza kb. 20 mm). A nikkelcsövecskéken 30 vékony (d) Wolfram-huzal vonul végig, mely elektromos árammal izzítva, a nikkelcsövecskéket a kívánt emittáló hőfokra hevíti. Váltakozóáramú üzemnél mindkét elektróda az imént ismertetett 35 izzó elektróda lehet; egyenáramú üzemnél elégséges, ha csak a katóda ilyen kiképzésű. Az elektródák egymástóli távolsága pl. 5—10 mm (7 mm), a lámpabura átmérője 60—70 mm (60 mm). A lámpa-40 rendszer belső elrendezése és egyéb méretei a 2. ábrából tűnnek ki. A lámpa talpa a közönséges izzólámpákénak felel meg. A lámpaburát pl. 75% neon és 25% hélium elegye tölti ki, mely gázelegynek 45 í-zobahőmérséken való nyomása kb. 0.06— 15 mm (2 mm) Hg abs. Az (a) burában további kis mennyiségű (egy vagy két csöpp) higany, vagy valamilyen higanyvegyület van úgy, hogy a lámpa üzembe-50 helyezésekor higanygőz keletkezik, mely a nemes gázelegyhez keveredik. Üzem közben a lámpa belsejében kb. 100—300° a hőmérsék; a hőmérsék szerint változik a higanygőz nyomása. Az ilyen láimpa üze-55 mére a szokásos hálózati feszültség, de már ennél kisebb feszültség, pl. 20 Volt (15 Volt, a gyújtáskor 20 Volt) elégséges; a kisülési áramerősség az elektródák nagyságától függ s néhány tized amper (0.5 amp.) vagy akár több ampér is lehet. 60 Ha az ilyen lámpát üzembe vesszük, az izzóelektródák körül élénkvörösen vagy narancsvörösen világító fénymagok keletkeznek, melyeknek határait a rajzon a sz-akgiatott (c) vonás mutatja s melyek az 65 elektródák közének kicsinysége folytán többé-kevésbbé egybeolvadnak. A fénymag határai természetesen nem élesek. Az (a) bura az izzóelektródáktól akkora távolságban van, hogy ennek ,a sugárzási 70 tüneménynek kifejlődését nem gátolja. A sugárzási tünemény az üzemviszonyok változtatásával módosítható. A fénymag és az (a) lámpabura közötti tér rendszerint kék fényben világít s a higanygőztől 75 származó ultraibolyasugarakat sugározza ki. Ez a terület tehát egy rendszerint kék fényben csillogó külső kérget képez, mely a vörös vagy .narancsvörös fénymagot fogja körül. Mennél nagyobb a nemes- 80 gáztöltés nyomása, annál kisebb terjedelmű az elektródákat körülvevő fénymag s általában annál nagyobb terjedelmű az uviolsugarakat kiküldő külső kéreg. Ha viszont a nyomást csökkentjük, 85 a fénymag kiterjed és a kékes kérget kifelé szorítja. Mennél nagyobb lesz a fénymag terjedelme, annál kisebb lesz az intenzitása s annál fehérebb színű lesz. De még ilyen esetben is a lámpa belsejé- 90 ben rendszerint köröskörül észrevehetünk kékes fényt, ami az uviolfényt kisugárzó külső kéreg jelenlétére utal. Az összes sugarak spektroszkopíikus vizsgálata szerint a legszélső vöröstől az ultraibolyáig min- 95 den vonal jelen van, ami eléggé megközelíti a napfény spektrális összetételét; minthogy az ultraibolyasugárzás a külső kéregből indul ki s a lámpabura ezeket a sugarakat is átbocsátja, a lámpa hatása 100 a hegyi napfényét közelíti rneg. A fénymag és a körülvevő kékfényű kéreg határát az elektromos értékek, különösen az áramerősség, az elektródaméretek, az izzóelektródák emisszióképessége 105 módosításával változtathatjuk. A nernesgáztöltés 55—99% neonból és pl. 45—1% héliumból állhat. Néha előnyös lehet argon-adalék is (pl. a neon és hélium keverékének —1 /'5 -része). 110 A lámpa golyós- vagy körtealakja lehetővé teszi, hogy az izzólámpáknál szokásos talpazattal legyen ellátható. Lehel azonban természetesen az (a) lámpaburának más alakot is adni. Fontos csak az. 115 hogy a lámpabura fala az izzó elektródákiól akkora távolságban legyen, hogy az izzóelektróda körüli fénytünemény tel-
