107195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos alkáliszilikáthidrátok előállítására

— 3 — kék alakjátan. 3. Ilyen termékek előállítása szilárd, szabadon önthető, pormentes állapotban. 4. Fertőzményektől gyakorlatilag mentes termék előállítása. 5. Ilyen ö termék előállítása száraz, tartós, nem tapadó kristályok vagy kristályaggregátumok alakjában. A találmány továbbá a következőkre terjed, ki: 1. Eljárásra kristályos alkálitO szilikáthidrátok, pl. nátriummetaszilikát előállítására, mely eljárás segélyével a fent megadott előnyös tulajdonságokkal rendelkező terméket tudunk előállítani. 2. Eljárásra, mellyel kristályos alkáliszili-15 káthidrátokat, pl. nátriummetaszilikátot tapadó anyalúgtól mentesen kaphatunk meg. 3. Eljárásra, mellyel az esetleg a kristályokhoz tapadó anyalúgot kristályok alakjába hozhatjuk. 4. Eljárásra kristá-20 iyos a 1 káliszi 1 ik.áthidrá toknak, pl. ná^iummetasEiilikátnak nagy tisztasággal és szabályos szemcsenagysággal, gyakorlatilag pormentes és nem kívánatos nagy résziektől mentes alakban való előállítása (az 25 alkáliszilikáthidrátok pora a légzőszerveket izgatja. A fent felsorolt pontokkal kapcsolatban a találmány az illető szilikátoknak önálló kristályok alakjában való előállítását teszi 30 lehetővé, szemben szilárd kristálytömegekkel, melyeket utólag kell a kívánt nagyságra megőrölni, amint ezt a törzsszabadalomban leírtuk. Más szavakkal* a találmány önállóan létező kristályok elő-35 állításához vezet, melyek szárazak és ennek következtében nem tapadnak egymáshoz. A találmány célja ilyen kristályok előállítása, ellentétben a szilárd kristálymasszákkal, melyeket — mint a törzssza-40 badalomban megadtuk — felhasználásuk előtt aprítani kell. A találmány tehát annak a lehetőségét nyújtja, hogy a kristályokat viszonylag egységes nagyságban kapjuk meg. Ez az ilyen anyagok keze-45 lésénél jelentékeny gyakorlati előny. A továbbiakban a találmány szerinti eljárásnak foganatosítási példáját nátriummetaszilikát-pentahidrát előállítása kapcsán ismertetjük. 50 Vizes szilikátoldatot állítunk elő, melynek összetétele körülbelül 1 Na2

0 : 0,995 SiOo : 5,9 H>0. Ez az oldat valamivel lúgosabb, mint a nátriummetaszilikát és több vizet tartalmaz, mint a penfehídrát. 55 Az oldat forrási hőmérsékleten megközelítőleg 590 Bé sűrűségű (1.692 fajsúlyú). Az oldat bármilyen tetszőleges módon állítható elő. Célszerűen azonban úgy járunk el, hogy maróalkáli oldatát adjuk a kereskedelemben kapható nátriumszilikátoldat- 60 hcz, ezt követőleg az oldatokat a cserebomlás befejeztéig hevítjük és végül a kívánt koncentrációig besűrítjük. Az eljárás kiviteléhez különösen alkalmas az olyan szerkezet, mely lassan moz- 65 gatható kavaróművet tartalmazó kristályosító zárt tartályból áll, melynek kettős köpenye van. Utóbbin a hőmérséklet pontos fenntartására vizet vagy más közeget vezethetünk keresztül. <0-A nátriummetaszilikát-pentahidrát kristályosítását úgy hozhatjuk létre, hogy a folyadék hőmérsékletét 65 C°-ra állítjuk be és az oldat minden 1000 kg-ját körülbelül 2.5 kg finomszemcséjű kristályos 75 nátriummetaszilikát-pentahidráttal beoltjuk. A beoltott oldatot ezután megszakítás nélkül oly módon kavarjuk, hogy a hőmérséklet az egész masszában csaknem 80-egyenlő legyen, ahol is oly hőfokot tartunk fenn, mely minden jelentékeny kristálylerakódást megakadályoz. Ha ezeket a feltételeket betartjuk, akkor a berendezés pontos szerkezete nem lényeges. 85 Miután a beoltó sót az oldathoz adtuk és abban jól eloszlattuk, a folyadéktól hőt vonunk el azáltal, hogy a kristályosító edény kettős köpenyén meghatározott hőmérsékletű vizet oly módon vezetünk ke- 93. resztül, hogy az oltókristályok növekedése jelentékeny számú új kristálycsira képződése nélkül történjék, ami bekövetkeznék, ha a folyadék hőmérsékletét hirtelen csökkentenők. A hőmérséklet változtatásának 95 meghatározott módszere többé vagy kevésbé a felhasznált szerkezet kiképzésétől függ. A következőkben egy gyakorlatilag keresztülvitt munkafolyamat alapján megadott értékek a hőmérséklet változtatásá- 100 naik példái. A beoltás 65°-on történt. Ezt követőleg a folyadékot 10 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartottuk és a huszadik , órában a hőmérsékletet 66°-ra emeltük. A folyadékot huszonegyedik óráig ezen a 105 hőmérsékleten tartottuk. Az ötvenedik órában a hőmérséklet újból 65° volt és ekkor a kristályok a cen trif ugáláshoz alkalmas nagyságig növekedtek. A kristályosodás menetének követésére 110 és a kristályosodás sebességének szabályozására a kristályok növekedését ismételten megvizsgáljuk. A kezdeti fokozatokban mintákat mikroszkóp alatt polarizált fénnyel vizsgálunk meg. Ha több kristály- 115 csira látszik képződni, mint amennyi a