106945. lajstromszámú szabadalom • Berendezés idegen fény hatásának kiküszöbölésére optikai jelzésátvivő berendezéseknél

— 4 -Iára jelző fény jut, a (76) relé analóg módon elereszti fegyverzetét, míg a (74) relö zárva marad. A (74) és (76) reléhez tartozó (73) és (75) kontaktusok kapcsolása 5 olyan, mint a 7. ábrán. Az eddig tárgyalt kapcsolásoknál az egymást semlegesítő cellák karakterisztikáinak a megvilágítás előforduló változásainak körzetében egymással legalább is 10 arányosaknak kellett lenniök. Ha a cellák után elektroncsöveket iktatunk, akikor a két hatás semlegesítését az e csövek utáni áramkörben is előidézhetjük. Ezekkel a kapcsolásokkal további előnyöket érhe-15 tünk el. A 9. ábra ilyen kapcsolást szemléltet. Az (52) cella a (65) csőnek a (74) tekercsen átfolyó anódáramát befolyásolja. Ugyanilyen módon befolyásolja az (53) cella a (65') csőnek a (76) tekercsen 20 átfolyó anódáramát. 1 két (74, 76) tekercs közös, permanens (77) mágnesen (vagy polarizált relén) van, mely a (78) fegyverzetet normális esetben zárva tartja. A két tekercs hatásának értehue a hozzájuk tar-25 fozó cellák megvilágításánál egyniAssaí ellentétes. Fontos, hogy az (52) jelzőce'iIához tartozó (74) tekercs mágnesező hatása a (77) mágnesével egyértelmű legyen. Befolyásolatlan állapotban mindkét te-30 kercsben az illető csövek normális anódáraina folyik. Ha a két (52) és (53) cellát egyformán világítjuk meg, akkor a két tekercs áraina egyformán csökken és a (73) fegyverzet vonzott helyzetben marad. 35 Ha azonban csak az (52) jelzőcellát világítjuk meg, akkor csak a (74) tekercs árama csökken és a (76) tekercs által most gyöngített (77) mágnes elereszti (78) fegyverzetét. Az erősítőcsövek utáni semlege-40 sítétsnek az az előnye, hogy a vezérelt és egymást semlegesítő anódáramok csak bizonyos állandó határok között ingadozhatnak. A vezérlő cellák karakterisztikáinak csak annyira kell nitegegyezniök, 45 amennyire az ezen körzeten belüli vezérléshez szükséges, e körzeten kívül azonban lényegesen különbözhetnek egymástól, anélkül, hogy az a berendezés működésére hátrányos volna. 50 A fent jelzett irányban, nevezetesen a cella-karakterisztikák különleges lefolyásától való minél nagyobb függetlenség megvalósításában még tovább mehetünk és ekkor oly kapcsolásokhoz jutunk, me-55 lyeknél a jelzőcella hatását tulajdonképeti nem semlegesítjük, hanem elreteszeljük. Egyszerű, tehetetlenségmentes elreteszelést különösen a jelzőcella mögé iktatott erősítőcső rács- vagy anódfeszültségéneK befolyásolása útján érhetünk el. Nem 60 szükséges azonban tehetetlenségmentes elreteszelésre szorítkoznunk, akkor, ha a jelzők felállításánál némi gondot fordítunk arra, hogy azokat ne helyezzük árnyékvető tárgyak közvetlen közelébe, me:

65 Iyek pl. a nappali fény gyors változásait okozhatnák. Ekkor elégséges az elretesizelést gyors működésű mechanikai relékkel végeztetni. Ekkor természetesen a jelzőeellának a mögötte levő készülékre kifej- 70 tett hatását is megfelelő módon késleltetni kell. A következő kapcsolásokban (10., 11. és 12. ábrák) csak oly példákat hoztunk fel, melyek a fent említett, tehetetlenség nél- 75 küli elreteszelésre vonatkoznak. E berendezések oly módon működnek, hogy a jelző- és zárócella ütésszerű megvilágításánál a zárócella egyszersmind a fent megadott módon reteszel el. A jelzőcella ön- 80 magában való megvilágításánál a normális hatás lép fel; a zárócella ütésszerű megvilágítása nem jár további következményekkel. A 10. ábrán pl. (52) a jelzőcella, mely a 85 (65) csőnek a (74) relétekercsen átfolyó anódáramát befolyásolja, még pedig úgy, hogy az (52) cella megvilágítása a (64) pont potenciáljának csökkenését és ezzel a (65) cső anódáramának csökkenését idézi 90 elő. Normális állapotban a (80) ellenállás árammentes, a (81) pont potenciálja tehát ugyanaz, mint a fűtőszál egyik végéé és a kapcsolás tökéletesen megegyezik az előbbi kapcsolásokkal. Ha azonban az 95 (53) zárócellát világítjuk meg, akkor a (80) ellenálláson az (54') kondenzátor töltőárama halad át, a (81) pont potenciálja pozitívba megy át, úgy, hogy a (64) pont potenciáljának meg- 100 változtatása a cső áramát nem csökkenti. A szaggatott vonalakkal berajzolt (82) ellenállás és (83) kondenzátor segélyével elérhetjük, hogy az (52) cella a (65) csövet az (53) cella okozta rögzítéshez 105 képest kissé elkésve vezérli, úgy hogy a rács már el van reteszelve, még mielőtt az (52) cella arra hatást fejthetne ki. Ezt az időbeli eltolódást, melyet az alábbi kapcsolásoknál is előnyösen alkalmazhatunk, 110 természetesen megfelelően kapcsolt induktivitással is előidézhetjük. A 11. ábra szerinti kapcsolás teljesen megfelel a 10. ábra szerintinek, csakhogy az (53) zárócella nem közvetlenül hat a 115 (80) ellenállásira, hanem a hozzá kapcsolt