106945. lajstromszámú szabadalom • Berendezés idegen fény hatásának kiküszöbölésére optikai jelzésátvivő berendezéseknél

— 5 -(65) cső közvetítésével. Ezáltal elérjük, hogy a (80) ellenállást egyúttal egész sorozat jelzőcella elreteszelésére használhatjuk, melyek közül csak az (52) cellát tün-5 tettük fel. Az elreteszelés más módját szemlélteti a 12. ábra. Itt is az egyetlen (53) zárócellával nagyobb számú jelzőcellát reteszelhetünk el, melyek közül ismét csak az egyet-10 len (52) jelzőcellát ábrázoltuk. Az elreteszelés oly módon megy végbe, hogy a (65) csőnek, melyet a többi példával azonos módon iktattunk be, rácsához az (54) kondenzátoron kívül még a valamivel kisebb 15 (84) kondenzátort kapcsoljuk. E (84) kondenzátor másik fegyverzetét a (65) csö anódárama által a (85) ellenállásnál okozott feszültségesás befolyásolja. Az egész elrendezés működési módja ekkor a fcövet-20 kező: Az (52) jelzőcella megvilágítása a (65) cső anódáramának clsökfceinését és ezzel a (73) fegyverzet leesését idézi elő. Ha egyúttal az (53) cellát is megvilágítjuk, akkor a (65') cső anódárama is csök-25 ken, a (86) pont potenciálja erősen a pozitívba megy át és a (84) kondenzátoron keresztül azt okozza, hogy a (65) cső rácsa erősen pozitívvá válik úgy, hogy az (52) cella hatásának nincs fontossága. 30 Hasonló kapacitív elreteszelést érhetünk el úgy is, hogy a (86) pont potenciálját a (65) cső külön második rácsára működtetjük. Marától értetődően a cső rácsának a 35 (84) kondenzátor általi kapacitív befolyásolása helyett induktív befolyásolást is választhatunk. Valamennyi felsorolt kapcsolásnak, különösen a 10., 11. és 12. ábrák szerinti kap-40 csolásoknalk, az az előnye, hogy a berendezés a cellák nem állandó voltától nagy mértékbn függetlenítve van. Ha e kapcsolásokat mozgó tárgyak felé vagy felől, pl. vasúti pályáról vonatok í5 felé vagy fordítva való jelzésátvitelre alkalmazzuk, akkor általában már a jelző melletti elhaladás fényéből következik, hogy a jelző fény bizonyos minimális sebességgel kezd hatni a fényérzékeny cel-50 Iára. A megadott eszközökkel módunkban áll lassabb változásokat hatástalanná tenni. A kiegyenlítődés vagy az elreteszelődés feltételei kedvezőtlenebbekké válnak, ha azt követeljük, hogy a jelző fény 65 behatása egészen csekély sebességeknél is érvényesüljön; ezt a nehézséget azonban elháríthatjuk, ha a jelző fényt bármely szabályos vagy szabálytalan módon, pl. perforált tárcsa eléhelyezése vagy váltakozó be- és kikapcsolása stb. útján felda- gQ raboljuk. Ezt a feldarabolást vagy tartósan végezhetjük, vagy, ami talán még jobb, a berendezést úgy képezhetjük ki, hogy a feldarabolás csak cselkély vonatsebességeknél menjen végbe, míg nagyobb 55 vonatsebességeknél a jelző fény kisugárzása állandó. Ekkor ahhoz az előnyhöz jutunk, hogy a másodpercenkinti fénylökések számát alacsony értéken tarthatjuk és ezáltal a pl. szeléncellá'knál előforduló te- 79 hetetlenségi hatásoktól függetlenítjük magunkat. A jelen példákban a cellák ütésszerű jelző fény okozta befolyásolásának egyéb, lassabban végbemenő befolyásoktól való 75 megkülönböztetésére egyszerű vakellenállásokat alkalmaztunk. Ily módon azonban teljesen éles elhatárolást még nem lehet elérni, különösen azért nem, mert biztonsági okokból rendszerint többszörös jelző- 30 fény-felesleggel kell dolgoznunk. Ennélfogva olyan idegen fény, melynek erőssége a normális jelző fényével egyenlő vagy mé|g nagyobb, az egyszerű vakellenállásokon keresztül még akkor is hatásos §5 lesz, még ha valamivel lassabban jelenik is meg, mint a leglassúbb jelző fény. Ezáltal a sebesség alsó határa, amely tehát még a legerősebb behatás amplitúdójától iis függ, csökken. Mivel azonban az ide- 90 gen fényhatások kiküszöbölésének feladatát kiegyenlítéssel vagy elreteszeléssél könnyítjük meg, abban az esetben, ha a minimális sebesség nagy, a határnak az amplitúdótól való csekélyebb függősége 95 mellett a minimális sebesség élesebb elhatárolása kívánatos. Ezt azáltal érjük el, hogy egyszerű vakellenállások helyett szűrőláncszerű kombinációkat alkalmazunk. Keresztirányban kapcsolt fojtó- 100 tekercsekkel ellátott kondenzátorókból álló szűrőláncnak pl. az a tulajdonsága van, hogy ütésszerű feszültségváltozást csak akkor enged át, ha e változás a lánc adata által meghatározott minimális se- 105 bességgel történik. A szűrőlánc itt is úgy viselkedik, mint váltakozó feszültségek esetén, melyeket szintén csak meghatározott határfrekvencián túl bocsájt át. A 13. ábra pl. az 5. ábra szerinti kapcsolás no ilyen kiegészítését tünteti fel. Az 5. ábra (54) kondenzátorát az (54a, 54b, 54c) kondenzátorokból és a (87a, 87b, 87c) fojtótekercsekből álló lánc helyettesíti. Természetesen bármely másik példa is kiegé- 115 szíthető ebben az értelemben. 1069£5