106881. lajstromszámú szabadalom • Vasúti légfék-berendezés

— 11 — fékhengerben a fékező nyomás létrejön, meghosszabbodik. Tehát a (4) szelep és a (2) fékhenger között elhelyezett szűkített nyílás fojtása révén az üres kocsi fékezési 5 ideje lényegileg egyenlő a terhelt kocsi fékezési idejével. Vagyis a fékező nyomás létesítéséhez szükséges légmennyiség (ami a nyomással arányos) olyan nyomás alatt kénytelen az említett szűkített nyí-10 láson áthaladni, amely nyomás ugyan nem állandó, de egyenlő a szabályozó nyo­mással. A (45b) tűs szelep beállítható, ez a be­állítás egyszersmindenkorra történik. 15 Világos, hogy ez a találmány nem csak a. rajzon feltüntetett kiviteli alakokra szo­rítkozik; lehetséges az egyes szerkezeti elemek alakját, elrendezését, szerkezetét és számát is változtatni anélkül, hogy ez-20 által a találmány keretét túllépnők. így légsűrítős fék és a 2. ábrán látható beren­dezés esetében, ha a kocsi terhelése az ön­súlyhoz képest elég csekély, vagy — ami ugyanannyit jelent — ha azt kívánjuk, 25 hogy a terhelés e változása ne játsszék szerepet, a leírt szerkezet tulajdonságai­ból eredő előnyöket viszont megtartani óhajtjuk, úgy gyakorlatilag felesleges a terhelésnek ezt a változását a fékszabályo-S0 zásra hattatnunk. Ilyenkor a (22) bütyköt és a 7. ábrán látható szerkezetet egyszerű csavarszerkezettel helyettesíthetjük az ál­landó rugófeszültség beállítására. Ilyen pl. a 6. ábrán látható (12a) szerkezet. Ez 35 esetben a (36) visszacsapószelep is elma­radhat és ha a fékhengert két fázisban kívánjuk nyomás alá helyezni, akkor ele­gendő, ha olyan ismert fajtájú, három­járatú (8) szelepet (2. ábra) alkalmazunk, 40 amely egyetlen fokozatú féknél lehetővé teszi a hengernek két fázisban való töl­tését. Szabadalmi igények: 1. Sűrített vagy ritkított közegű önmű-45 ködő átmenő légfék vasúti vonathoz, a kocsi terhelése és a vonat fékezési foka szerint kocsinként változó fékező erő­vel, amelynek oly fékhenger (fékhen-0 gerek) a jellemzője (jellemzői), amely­>0 ben (amelyekben) a fékező erőt minden egyes kocsi fékberendezésének egy ré­szét alkotó mozgó elem elmozdulásával vezérelt nyomásváltozás szabályozza, mimellett ezt az elmozdulást a vonat 55 csővezetékében uralkodó nyomásnak, a munbanyomásnak, a fékhengerben (hengerekben) ható ellennyomásnak és esetleg az egyes kocsib terhelésének eredő ereje közvetlenül, egyedül és automatikusan vezérli. 60 2. Eljárás az 1. igényben védett légfék üzemi használásához, különösen lég­sűrítős fék esetében, amelyre jellemző, hogy a fékhengerben (fékhengerekben) létesítendő nyomást egymást követő 65 két fokozatban állítjuk elő, mikor is az első fokozatban a fékhenger (fékhenge­rek) gyors nyomás alá helyezése tör­ténik oly nyomásnál, amely a kocsi tel­jes terhelésének megfelelő maximális 70 nyomáshoz képest előre megszabott mértékben van csökkentve, még pedig nem csak teljes fékezés, hanem köz­benső fokú fékezés esetében is, bármi­lyen mértékű legyen is a csökkentés; 75 míg a második fokozatban a nyomás végső működtetése történik, amely működtetés teljes vagy mérsékelt és elég hosszú ideig tart és tartama vala­mennyi kocsira egyforma hosszú, füg- 80 getlenül a kocsi terhelésétől és amely tartam a fék működtetési foka szerint változik, mikor is a leghosszabb tartam a szintén szabályozható teljes fékezés­nek felel meg, vagyis e berendezésben 85 egyrészt szabályozott nyomás az első fokozat végén hat, másrészt az első fá­zisból a másodikba való átmenetet a mindegyik kocsi fékberendezése másik mozgó eleméneb elmozdulása létesíti, 90 amely elmozdulást közvetlenül és egye­dül négy erő — egyedül a kocsi terhelé­sétől függő változó nyomás, a munka­, nyomás, a fékhengerben (fékhengerek­ben) ható ellennyomás (légsűrítős fék 95 estében a külső légnyomás) és végül a kiegyenlítő rugó állandó és előre meg­szabott feszültsége — idézi elő. 3. Az 1. igényben védett légfék kiviteli alakja, amit az jellemez, hogy a mozgó 100 elem (elemek) differenciális mano­méter-diafragmából áll. 4. Az 1. és 3. igényben védett légfék ki­viteli alakja, amire jellemző egy köz­ponti bamrát albotó, három légbamrát 105 létesítő differenciális manométer-dia­fragma; az első bamrában munbanyo­más uralbodib, amely a fékhengerben (fébhengerebben) is hat, a másodibban az ellennyomás, amely a fébhengerben 110 (fébhengerebben) is uralkodik (ez a nyomás légsűrítős fék esetén a külső légkör nyomása), végül a harmadik, vagy központi kamrában a vonat csővezetékében uralkodó nyomás van. 115 5. A 4. igényben védett légfék kiviteli

Next

/
Thumbnails
Contents