106839. lajstromszámú szabadalom • Hallgató, illetve beszélő segédberendezés távbeszélő állomásokhoz és rádióvevőkészülék

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106839. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Hallgató illetve beszélő segédberendezés távbeszélő állomásokhoz és rádió-vevőkészülékekhez. Tíiskovits István gépmunkás Budapest. A bejelentés napja 1931. évi október hó 27-ike. A távbeszélőállomásoknak elektromágnest és membránt tartalmazó hallgatói és mikrofonjai, melyek esetleg közös, megmarkolható tartón vannak, valamint a 5 rádaó-vevőkiésizüliéikek telefonhallgatói lieemelhetőfc és bizonyos távolságig hordozhatók lévén, a célszerű és kényelmes használat feltételeinek megfelelnek ugyan, de ütődéseknek, erősebb rázikódtatásoknak és 10 más külső befolyásoknak vannak alávetve, amelyek úgy ezen alkatrészekre, mint a távbeszélő-Skészülékre káros következményekkel járhatnak. A találmány szerint e hátrányt azzal küszöböljük ki, 15 hogy a telefonhallgatókat, illetve a mikrofonokat a készülékre, vagy a készülék belsejében helytállóan szereljük fel és hozzájuk tetszőleges hosszúságú, célszerűen hajlékony hallgató-, illetve beszélő-csöveik 10 csatlakoznak, mely utóbbiak egyszerű beszélő-tölcsérben végződnek. Ezzel a találmány a távbeszélő-, illetve rádió-vevőberendezések részeit az említett ütődésektől és más külső befolyások-5 tói mentesíti, hatásosan kíméli és így azok használhatóságát és élettartamát fokozza. E megoldás, már önmagában is, egyúttal a beszélgetés, illetve hallgatás tisztaságához is hozzájárul, a találmány 0 további célja szerint azonban a hallgatás tisztaságát jelentékenyen fokozzuk azzal, hogy a zavaró külső hangokat kirekesztjük. Ezt azzal érjük el, hogy az említett hallgatócső, vagy csövek végén a hallgató 5 egyén fülnyílásait hézagmentesen kitöltő (pl. lágy, vagy merev anyagból készült és átfúrt, esetleg lágy anyaggal, pl. gumival burkolt), céliszierűen forgatható füldugaszokat alkalmazunk. E füldugaszolkat egészségügyi okokból (hogy t. i. azok min- 40 den egyénnek csakis saját használatára legyenek szánva) célszerűen levehetően. illetve kicseréihetően alkalmazzuk, amikor is azok a használatbavételig pl. zsebben, vagy tokban hardozhatók. A fülduga- 45 szokat a szokásos hallgatókagylókkal ellentétben nem: kell többé erősen a fülre szorítani ós így a hallgatókagylókna k akár kézzel való fülhöz-szorítása, akár pedig a „fejhallgatóknál" szokásos, arány- 50 lag nagy feszerejű rugalmas szorítókengyelek, melyek a fejre kellemetlen szorítónyomást gyakorolnak, nőknél pedig a hajdíszt is elrontják, teljesen feleslegessé válnak. 55 A rajz 1—3. ábrái a találmány szerinti segédberendezés három példakóppeni megoldási alakjának vázlatai. Az 1. ábra szerint úgy az elektromágneses membrán (b) tokja, Valamint a (g) nu mikrofontok a (k) távbeszélőkészülék köpenyére, vagy pedig a köpeny belsejében helytállóan van felszerelve; utóbbi esetben a készülék köpenyét a szakadozottan, jelzett módon meghosszabbítjuk. A (b) 65 membrántok közéipnyílásához a (c) hallgatócső csatlakozik, mely pl. fáira is akasztható és mely a merev hüvelyből álló (f) markolaton van átvezetve és a (d) füldugaszban végződik, melynek végét 70 célszerűen kissé meghajlítjuk, hogy az a fülbe való beillesztésnél jobban igazodhassék a fülcsatornához. A füldugasz alkalmazása a nagyothallók szempontjából is fontos. A (c) hallgatóeső célszerűen haj- 75 lékony, de kívánt esetben elégendő, ha