106839. lajstromszámú szabadalom • Hallgató, illetve beszélő segédberendezés távbeszélő állomásokhoz és rádióvevőkészülék
annak csupán az (f) markolat alsó végéig érő része hajlékony. A (g) miikroíontok középnyílásához, a (h) beszélőcső csatlakozik, mely az (o ) beszélőtől csér ben vég-5 ződik. A (h, o) részek a hallgatócsőtől teljesen függetlenek lehetnek, de lehet az (o) beszélőtölcsért az ábrán jelzett módon az (í) markolathoz, vagy a (c) eső valamely pontjához kötni, még pedig a (d) füldu-10 gasztól a fül és száj közötti távolságnak megfelelő távolságban, amikoris tehát a (d, o) részek az (f) markolattal a, távbeszélő készülékeknek ismeretes, leemelhető egyesített hallgatójához, és mikroíonjá-15 hoz hasonló módon vannak egyesítve. A (g) mikrofontokot rugóra is szerelhetjük, amikoris módunkban áll a mikrofont szükség esetén megrezegtetni, mert a szokásos távbeszélőkészülékeknél szerzett 20 tapasztalatok szerint bizonyos esetekben előnyös a mikrofont megrezegtetóssel rendbehoizni. A 2. ábra szerint a távbeszélő vagy rádió-vevőkészülék membrántokjához a jel-25 zett módon csatlakozó (c) cső két merev fel, c2) csőágra oszlik, melyek közül az egyik a másikkal csőcsukló módjára forgathatóan van összekötve. E csőágakat, melyek egy-egy földugaszban végződnek, 30 a célszerűen szabályozható feszültségű (i) rugó rendszerint egymás felé szorítva tartja. Használat közben a két (cl, c2) csőág alsó részei nagyjában a használó személy szájának magasságában vannak, 35 ahol is az egyik csőággal vagy a (c) csővel az (o) beszélőtölcsér van összekötve, amelyet a (h) beszélőcső a mikrofonnal köt össze. Távbeszélőkészülék esetén a készülék köpenyére vagy köpenyébe természete-40 sen két membrántokot is, rádió-vevőkészülék esetén pedig kettőnél több mebrántokot is szerelhetünk, amelyekhez egy-egy (c) hallgató cső csatlakozik. A (cl, c2) csőrészeknek természetesen 45 nem kell okvetlenül közös (c) csőből elágazniok, hanem a 3. ábra szerinti megoldást is alkalmazhatjuk, mely szerint az egy-egy membrántól kiinduló vagy egyetlen membrán tokjának nyílásától elágaz-50 tátott (cl, c2) csövek végei az üreges (ml, m2) tengelyek külső végeibe vannak beszorítva, míg az (ml, m2) tengelyek ellenkező végeibe az (nl, n2) korongokból kinyúló üreges csapok vannak ágyazva, 55 mely korongok a (d) füldugaszokkal vannak egyesítve. Az (ml, m2) tengelyeket és ezzel a füldugaszokat közös rugalmas tartókengyel hordja, melynek azonban épen csak a kis füldugaszokn,ak a fülben való tartásához szükséges, csekély feszereje van és így az nem tévesztendő össze az eddigi fejhallgatóknak erős szorítású, kellemetlen szorítókengyeleivel. Az (nl, u2) korongok forgatásával a célszerűen meghajlított végű (d) füldugaszokat (a csatlakozó tartókengyel ellenére) kényelmesen és pontosan lehet a fül nyílásába beigazítani. Megjegyzendő, hogy a füldugaszoknak (bármely megoldási alaknál) csak nagyothallók esetére kell a fül belső hallójáratába nyúlniok; más esetben elegendő, ha azok a fülkagyló külső nyílását töltik és annak megfelelő alakúak. A leírt segédberendezés részletei természetesen sokféleképpen módosíthatók és egészíthetők ki anélkül, hogy ezzel a találmány lényege megváltoznék. így pl. a (c) hallgatócső szabad végén, füldugasz helyett, közönséges telefonkagylót is akalmazhatunk, mely azonban, minthogy az elektromágnes és a membrán most magán a távbeszélő- vagy rádió-vevőkészüléken, helytállóan van alkalmazva, az eddigiekkel szemben egyszerű, üres kagyló, mely kézzel vagy könnyed szorítású kengyellel kényelmesen tartható a fülön. Közönséges kagyló helyett továbbá oly tölcsért vagy mélyített fedélalakú részt is alkalmazhatunk, mely a fül hosszánál nagyobb átmérőjű és a fül tövét, illetve környezetét teljesen borító alakú pereme révén a zavaró külső hangokat szintén kirekeszti. Végül rádióvevőkészülékekhez tetszőleges számú és tetszőleges hosszúságú, esetleges falnyílásokon át a szomszédos helyiségekbe is átvezethető hallgatócsöveket is alkalmazhatunk és így tovább. Szabadalmi igények: 1. Hallagató, ill. beszélő segédberendezés k távbeszélő- és rádióvevőkészülékekhez,, melyet a készülékre vagy annak belsejében helytállóan felszerelt telefonhallgató és illetve mikrofon, valamint ezekhez csatlakozó, tetszőleges hosszú- K ságú, részben vagy egészen hajlékony vagy merev hallgatócső és illetve beszélőtölcsérben végződő beszélőcső jellemez. 2. Az 1. igényben védett berendezés meg- i oldási alakja, jellemezve (d) füldugaszban végződő hallgatócsővel. 3. A 2. igényben védett berendezés megoldási alakja, jellemezve meghajlított végű forgatható füldugasszal. 1 4. A 2. vagy 3. igényben védett beren-