106787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrátoknak butanol-acetonos elerjesztésére

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-éii. HA6YAR KIRÁLYI JtgggM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106187. SZÁM. — lY/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szénhidrátoknak butanol-acetonos elerjesztésére. Dr. Moskovits Miklós vezérig-azgató Budapest 50%-ban és Krausz-Moskovlts Egyesült Ipartelepek R. T. cégr Budapest 509

/o-t>aii. A bejelentés napja 1930. évi január hó 21-ike. A szénhidrátoknak ú. n. butanol-acetonos elerjesztése az erjedési iparban mindnagyobb jelentőségre tesz szert. Az ilyen erjedést előidéző mikroorganizmusok, ne-5 vezetesen az amilobakter-csoportba tartozó baktériumok, a természetben, főleg a talajban és a talajjal érintkező növényi részeken, nagyon el vannak terjedve. Kitenyésztésük a bakteriológia szokásos 10 módszereivel könnyen sikerül. A kitenyészett rasszok morfológiailag és biokémiai viselkedésükben különbségeket alig mutatnak; a csekély különbségek oka minden valószínűség szerint a kitenyészitési 15 módszerek s az alkalmazott tápanyagok különíéleségében stb. kereshető. Jellegzetes ezen, különféle neveken leírt rasszok biokémiai viselkedésére az, hogy az erjedési ipari követelményekhez egyaránt 20 eredményesen hozzászoktathatok és bármelyikükkel kielégítően megközelíthetők az elméletileg elérhető termelési határok. Emellett a főtermékek: a butilalkohol, aceton és etilalkohol is lényegileg azonos 25 6:3:1 arányban keletkeznek, ugyanígy közel állandó a termelődő erjedési gázoknak: a szénsavnak és hidrogénnek mjenynyiségi aránya is. A használatos eljárások a termelési há-30 nyad tekintetében javításra aligha szorulnak. A mégis mutatkozó hátrányok főleg abban állnak, hogy egyrészt a végleerjedés után előálló termékek koncentrációja meglehetősen alatta marad az egyébfajta 35 erjedési eljárások eredményének, másrészt az idő- és térfogat-egységben termelt hányad is aránylag alacsony. Az új eljárás az erjedési termékeknek az eddiginél nagyobb koncentrációban való előállítására és a kádtérfogatok jobb 40 kihasználására irányul. A nyersanyag-koncentráció, az erjedési sebesség, a leerjedési fok, a baktériumok szaporodása, működése stb. közötti összefüggések megállapítására végzett kísérle- 45 teinkből kitűnt, hogy: a) az erjedés megindulása, a főerjedés időtartama és a végerjedés a nyersanyagkoncentráció emelkedésével időben elnyúlik, olyannyira, hogy bizonyos koncén- 50 tráción túl a teljes leerjedés ideje csaknem a végtelenig terjedne; b) az erjedésnek esetenként lanyha, akadozó lefolyása nem csupán az erjedési termékek mérgező hatására vezetendő 55 vissza; erősen befolyásolja azonban az erjedési sebességet a nyersanyag koncentrációja. így pl. ha a keletkezett erjedési termékek az erjedést jelentékenyebb mértékben még nem gátolnák, a nyers- 60 anyag-koncentráció azonban ugyanekkor már túlságosan alászáll, az erjedés intenzitása annyira csökken, hogy a végleerjedés, a főerjedéshez képest, túlságosan elnyúlik. Viszont nagy koncentráció esetén 65 az erjedés túlságosan lassan, vontatottan indul és folyik le, bár ekkor a mérgezőanyagok koncentrációja természetesen még nem jöhet számba; c) az erjedés sebessége és a leerjedési 70 fok összefüggésben áll azzal, hogy az erjesztő-organizmus milyen koncentrációjú cefrében volt tenyésztve, a koncentrációt a főcefre koncentrációjához viszonyítva; d) az erjedési sebesség az élő baktériu- 75 mok számával összefíiggőleg növekszik;