106768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi anyagok őrleményéből sajtolt testekből kátrányos anyaggal, előnyösen bitumennel átitatott útburkolati anyaggyártására és fektetésére
— 2 — kolatok összes jó tulajdonságait, egyúttal azonban mindkét burkolási rendszer árnyoldalait kiküszöböli, ezenkívül pedig legalább is oly olcsón állítható elő, 5 mint az eddigi bitumenes műkövek. A jelzett célt a találmány értelmében azáltal érhetjük el, hogy olyan sajtolt testeket vetünk alá a telítési eljárásnak, melyek nyomótörőszilárdsága a műkö-10 vektől megkövetelt minimális (kb. .100 kg/cm2 ) nyomótörőszilárdságnak csakis kis töredéke, pl. maximálisan 1 /io-e. Igen jó eredményeket érünk el, ha annak a sajtolt testnek, melyet a telítési eljárás-15 nak alávetünk, a nyomótörőszilárdsága csakis akkora, hogy a gyártás közben a telítésig szükséges manipulációk közben alakváltozást és sérülést ne szenvedjen, amihez 5 kg/cm2 nyomótörőszilárdság 20 bőségesen elégséges, a legjobb eredményeket pedig olyan sajtolt testek telítésével értük el, melyek nyomótörőszilárdsága kb. 2—3 kg/cm2 volt. Igen meglepő módon kitűnt, hogy a te-25 lítés által még ezek az utóbb említett, gyakorlatilag szilárdsággal egyáltalában nem rendelkező, ujjaink között szétmorzsolható anyagból való formatestek is, jórészt a sajtoláshoz használt őrlemény 30 szemesen agysá.gától függően, 80—250 kg/cm2 nyomótörőszilárdságú formatestekké alakulnak át, melyek emellett az eddigi rideg műkövekkel ellentétben azzal a rugalmassággal és egyben szívó-35 sággal is rendelkeznek, amelyet útburkolati anyagoktól meg kell követelni. Éhez a meglepő hatáshoz valószínűleg jelentékeny mértékben járul hozzá az a körülmény, hogy a telítőanyag az eredetileg 40 teherbírással nem rendelkező testet teljesen átjárni, tehát nemcsak itatni, hanem tökéletesen átitatni képes, úgy hogy minden részében teljesen azonos strukturájú és szilárdsági tulajdonságú anyagot lta-45 punk. Magát a sajtolást, a nyersanyagok földnedves állapotban végezzük és ha ezáltal esetleg nem kapnánk olyan formatestet, melynek az előbbiekben. 50 megadott minimális, azaz a gyártási manipulációkhoz szükséges szilárdsága van, úgy a sajtolás és a telítés közé egy szilárdítási műveletet is közbeiktathatunk, azonban ügyelni kell arra, hogy az ennek 55 eredményeképen kapott fokozott nyomótörőszilárdság az előbbiekben megadott maximális értékeket meg ne haladja, mert különben nem kapunk egyenletes telítést, illetve az itatott anyag jórészt rideg lesz. A szilárdítás történhetik a 60 földnedves állapotban sajtolt formatestek magasabb hőmérsékletén való szárítása, vagy esetleg pörkölése útján, kötőanyagul pl. égetett meszet tartalmazó formatestek esetében pedig gőzölést is 65 alkalmazhatunk. A találmányt a következőkben még részletesebben egy példa kapcsán fogjuk elmagyarázni: Kiindulási ásványi anyagul használ- 70 hatunk a) akár kötőanyagban dús anyagokat (pl. mészkőfajtákat, krétafajtákat, stb.), melyekhez mesterséges kötőanyagokat nem adunk, mivel azt találtuk, hogy 75 ezeknek sajtolás és mesterséges szárítás, illetve az említett szilárdítás útján keletkezett formatestei telítés után így is a kívánt tulajdonságú útburkolati testeket szolgáltatják, 80 b) akár kötőanyagban szegény anyagokat (pl. horzsakövet, kovaföldet, bányahomokot, folyami homokot, kénmentes kohósalakot, stb.), mely utóbbiakhoz csakis annyi kötőanyagot (pl. égetett me- 85 szet, cementet) adunk, hogy a gyártási manipulációkhoz szükséges szilárdságot megkaphassuk; így pl. a mészhomoktéglák gyártásánál szokásos 30 térfogat százalék mészhidrátadag helyett csak kb. 90 5—10 térfogatszázalékot adhatunk. Az említett nyersanyagok őrleményéből földnedves állapotban 40—200 atm. nyomással (nagy forgalmú utak részére pl. 20/10/8 cm, kisebb forgalmú utak ré- 95 szére, pl. 20/10/6 cm vagy 20/10/5 cm méretű téglányok alakjában), olyan idomtesteket sajtolunk, melyek nyomótörőszilárdsága pl. 5 kg/cm2 -t meg nem halad. Az esetben, ha pusztán a sajtolás 100 ily szilárdságú formatesteket nem eredményezne a már ismertetett szilárdítási műveletek egyikét vagy másikát alkalmazzuk. Az így előkészített formatesteket, amennyiben a telítéshez szükséges 105 mértékig tökéletesen kiszárítva nem lennének, levegőn és mesterségesen szárítjuk, ügyelve arra, hogy a formatestek eközben a megadott határokon túl ne szilárduljanak. no Erre ezeket a teljesen száraz, úgyszólván szilárdság nélküli formatesteket tökéletesen evekuáljuk egy a levegőtől teljesen elzárt edényben (kazánban), melybe nagy nyomással 170—180°-ra fel- 115 melegített kátrányos anyagot, előnyösen bitumenanyagot nyomunk bele akként és oly mennyiségben, hogy a folyadék az
