106734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betoncölöpöknek sűllyesztett falazócsövekkel a talajban való előállítására

— 2 — belsejében való tapadása folytán sülyesztő test és csúcsként szerepel. Ha erre a dugóra további kosütéseket mérünk, amelyek most már sülyesztést elő-5 idéző ütéseknek tekinthetők, a cső lesülyed a talajba, egészen a szükséges mélységig (lásd a 3. ábrát). Az eljárás további folyamán) a dugó puhítása céljából, mint az a 4. ábrán látható, vizet adagolunk a csőbe és 10 miután a csövet kissé felhúztuk, a (c) dugó a reá gyakorolt kosütések folytán elválik a cső| falától és részben kinyúlik a csőből és erősen hozzányomatik az (a) cső alatt lévő talaj falához (lásd az 5. ábrát). Folytatóla-15 gosan újabb és újabb betonmennyiségeket adagolunk a csőbe és azokat a kossal leverjük, ekként cölöptestet képezünk ki és rétegről rétegre elkészítjük a betoncölöpöt egészen a szükséges mélységig (lásd a 7. 20 ábrát). A cölöpverőként használt szabadon eső (b) kos tehát a (c) dugó képzésére és összenyomására, a dugó segélyével a cső lesiilyesztésére, a dugónak a csőből a talajba 25 való kinyomására, a folytatólagosan beadagolt betonkeveréknek döngölésére és összenyomására használtatik mindaddig, míg a betoncölöpöt a szükséges hosszban elkészítettük. 30 A találmány szerinti eljárásnál fontos, hogy a (b) kos átmérője kisebb legyen, mint a cső belsői átmérője, továbbá, hogy a kos végének alakja csonkakúpszerű legyen, hogy ily módon a dugó képzése megköny-35 nyíttessék és a dugó tapadása növeltessék. Az eljárásra jellemző, hogy egy csonkakúpalakú ütőkossal a cső kellő gyorsasággal a talajba lemélyíthető, amely eljárással a talajban ferdén álló betoncölöpök 40 is gyorsan és gazdaságosan képezhetők. Az ezideig ismert eljárásokkal a ferdeségből kifolyó nehézségek következtében ferdén álló betoncölöpöket nem lehetett gyorsan és gazdaságosan kiképezni, mert a 45 meglehetősen nagy súlyú ütőkosnak a ferde csőben való mozgása következtében nagy súrlódási ellenállás jött létre. E súrlódási ellenállás következtében az ütés eleven ereje lényegesen csökkent, mely csökkenés annál 50 erősebb volt, minél nagyobb volt a cölöp ferdesége. Azonkívül a kos csúszó súrlódása következtében a cső fala erősen lekopott. Továbbá a kos excentrikusan csúszott a csőben, ha csak a központos vezetés cél-55 jából költséges és nehézkes berendezéseket nem alkalmaztak. Végül ilyen módon nem lehetett ferde cölöpöket vasbetonból előállítani és a talajba helyezni. A találmány szerinti eljárásnál az előbbiekben felsorolt öszszes hiányok kiküszöböltettek, mint az a 60 csatolt rajzokból látható. 8. ábra a ferde cölöpöket készítő eljárás egy kiviteli módját tünteti fel. 9. ábra a ferde cölöpöt kész állapotban mutatja. 65 10. ábra oly ütőművet tüntet fel, mellyel bármilyen hajlású betoncölöp előállítható és lesülyeszthető. A 8. ábrán az (a)-val jelölt falazócső rátámaszkodik a ferde (d) vezetékre és az (f) 70 kötéléi az irányító (k) gyűrűben vezettetik. A (b) ütőkost, mely az (a) csövön kívül szintén nekifeksziiki a ferde (d) vezetéknek, a (g) kötéllel mozgatják. Az ütőkos (e) fejrésze csonkakúp alakjá- 75 ban van kiképezve, amely kiképzés a csőmélyítésnél eddig használt ütőkosoknál nem volt használatos. A találmány szerinti eljárásnál az üstökös az (a) cső belsejében a (c) betondugó ikép- 80 zésére, továbbá a dugóra gyakorolt ütésekkel a cső lemélyítésére, a dugónak a csőből való kinyomására, a dugóból a cölöp (cj) alaprészének kiképzésére és végül a betonkeveréknek az (a) csőbe való folytatóla- 85 gos adagolásával, a cölöp (j) testének kiképzésére használtatik. Midőn a (b) ütőkos a (d) vezeték hosszában lefelé halad, a kosnaik az (a) csőhöz való helyzete természetesen excentrikus, 90 mert a cső belső átmérője lényegesen nagyobb, mint a kos átmérője. A lefelé haladásnál a kos alsó végének kúpos (e) felülete hozzáütközik az (a) cső felső (aj) széléhez, minek folytán a kos 95 esési iránya megváltozik és pályája majdnem összeesik az (a) cső középvonalával, anélkül, hogy a kos a csőfallal súrlódásos érintkezésbe jutna. Ilyen módon a kos eleven erejéből és sebességéből nem veszít és 100 az eddigi eljárásoknál előálló súrlódásos veszteségek Iki vannak küszöbölve. A kosnak a cső belsejében való pályája természetesen nincs teljesen a cső középvonalában, azonban a kos nem érinti a cső 105 falát. Az eljárás folyamán ugyanis tökéletesen meg lehet különböztetni egymástól az éleshangú ütést, amely a kosnak a csőbe való belépését és azt a tompa ütést, mely a kos- 110 nak a cső alján lévő betonba való benyomulását jelzi, de a csőfalakon való súrlódás zaja nem hallható. A cső átmérője, hossza és ferdesége szerint változtatható a kos ejtési magassága, különböző betétekkel változtatható a kos