106734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betoncölöpöknek sűllyesztett falazócsövekkel a talajban való előállítására

— 3 fejének (kúpossága, úgy, hogy a Ikosnak a cső falán való súrlódása és az eleven erő veszteségek elkerülhetők. A tapasztalat azt mutatta, hogy a kos 5 kúpos részének a csőfalhoz való ütődése folytán előálló eleven erő veszteség lényegtelen nagyságú. Akár függőleges, akár ferde betoncölöpről van szó, lényegében véve ugyanazzal az 10 ejtési magassággal és ugyanolyan súlyú kossal ugyanazon csőmélyítési sebesség, ugyanazon talajösszenyomás és ugyanaz a betonösszenyomás érhető el. A találmány szerinti eljárás egy másik ki-15 viteli módjánál az ütőkost a csövön kívül görgőkön vezetik, hogy az eleven erő veszteség kisebb legyen. Még akkor is, ha a betoncölöp belsejében fémbetét van elhelyezve, a ferdeség köjvet-20 keztében különös nehézségek nem állnak elő. A csőben elhelyezett szabványos kosáralakú betét nem akadályozza meg a kost abban, hogy a kosár belsejében szabadon ne mozogjon, ne döngölje le a folytatólagosan 25 adagolt betonmennyiségeket és hogy a kosáralakú fémbetét tökéletesen központos helyzetben ne maradjon. Evégből elégséges, ha megfelelő átmérőjű ütőkost alkalmazunk, vagyis olyant, melynek átmérője lé-30 nyegesen kisebb, mint a kosár átmérője, teljesen úgy, mint függőleges vasbetoncölöp esetében. A fémbetét központos elhelyezkedése különösen akkor fontos, ha csak a cölöp felső 35 részén alkalmazunk fémbetétet, amely elrendezést a gyakorlatban leginkább használják. Meg kell még jegyeznünk, hogy a kosnak a ferde cső belső részében kiképzett dugóra 40 ható ütései a cső sülyesztését megkönnyítik és könnyebben érhető el az előírt ferde siilyesztési irány betartása, mintha az eddig használatos eljárás szerint a cső felső szélére alkalmaznánk ütéseket, mi mellett még a 45 talaj rázkódtatása is kevésbé érezhető. Végül az a tény, hogy az ütőkos iitése és döngölő hatása a ferde csőben a cölöpverés teljes folyamata alatt központosán történik, biztosítja a talaj egyenletes összenyomását 50 és a cölöp maximális ellenállását. Megállapítható, hogy a felsorolt eredmények és előnyök a gyakorlatban használt minden ferdeségnél elérhetők. A 10. ábrán feltüntetett cölöpverő-beren-55 dezés az összes ferde, valamint függőleges cölöpök leverésénél használható. A találmány szerinti eljárás kivitelére való cölöpverő-berendezésben kettős (h) támon vannak elhelyezve az (a) cső és (b) ütőkos vezetőpályái, amely kettős tám a 60 gépezetet hordó (o) kocsira helyezett (p) tengely körül elforgatható, illetve ferdesége beállítható. A két (i) kitámasztóval, melyek (t) talpjaiknál állíthatók, a (h) kettős tám hajlása és ezzel a cső és a cölöp hajlása is 65 beállítható. A kocsi padozattal van ellátva és helyzetében az ismert módon rögzíthető. A találmány szerinti eljárásnál mind a függőleges, mind a ferde cölöpök készítésénél súlyt helyeznek a lehető legnagyobb 70 nyomás előállítására, mely nagyobb, mint a talajnyomás és amit azzal érünk el, hogy lényegesen emeljük az ütőkos beton döngölésére kifejtett ütéseinek erejét és sokkal erősebb ütéseket engedünk meg, mint azt 75 ezideig szükségesnek látták, egészen a legszélső határig. Az ütések erejének ez a fokozása igen előnyös a betondugó kiképzésére és a cső lesülyesztésére, mert gyorsítja a munkát és 80 az egész eljárást megjavítja. A talajnak a cső lesülyesztésével előálló összenyomása lényegében csak a cső átmérőjétől függ, miután a kosütések erejének növelése csak a betondugó gyorsabb kiala- 85 kulását és a sülyesztés sebességének növelését eredményezi. Azonban később a betoncölöp kiképzésénél az ütőkos ütései a talaj összenyomására már lényeges hatást gyakorolnak. 90 Az addig használatos eljárásoknál az ütések erejét úgy szabták meg, hogy a döngöléshez szükséges nyomás előálljon és nem gondoltak arra, hogy az ütésekkel a talaj összenyomására is befolyást gyakorol- 95 janak. A találmány szerinti eljárással tehát, mely szerint a döngölés alatt az ütések erejét lényegesen megnöveli, nemcsak a talaj nyomatik jóval nagyobb mértékben össze, 100 hanem a betoncölöp minősége is tetemesen javul. A talaj nagyobb összenyomása onnan ered, hogy a nagy eleven erővel dolgozó döngölésnél a cölöp felszínén gyűrűalakú 105 kitüremlések keletkeznek, mely kitüremlések a döngölés nyomását sugárirányban átadják a talajnak, azon felül ezek a kitüremlések megkeményedésük után a cölöp tengelye irányában gyakorolnak nyomást. 110 Ha az ütések ereje lényegesen nagyobbodik, akkor minden kitüremlés sugárirányban gyorsan nő és így gyorsabban keményedik, úgy, hogv a cölöp szomszédságában ezek a kitüremlések döngölőként hat- 115 nák a talajra és az ütések erejének nőve-