106650. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton burkolat

Megjelent 1983. évi jalius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106650. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Vasbeton utcaburkolat. Miozzi Jenő mérnök Bolzanó. A bejelentés napja 1931. évi május hó 21-ike. Olaszországi elsőbbsége 1930. évi május hó 22-ike. A találmány új és célszerű kivitelű utcaburkolatra vonatkozik, amely az ismertekkel szemben lényeges haladást jelent, különösen tartósságánál ós felületének egyen-5 letesen előre haladó, nagyon lassú záródásánál fogva. Az eddig ismert betonutaknál az alépítménynek már egészen cse( kély sülyedései is kis hasadásokat okoznak az útburkolatban, amelyek azután a 10 közlekedés és az időjárási változások behatására egyre növekszenek, kis lemezek alakjában leválások keletkeznek, amelyek végül is az egész burkolat gyors pusztulását eredményezik. Hasonló jelensé-15 geket a burkolat szerkezetében rejlő, belső feszítőerők is létre hozhatnak anélkül, hogy az utcaburkolat alépítményében tényleges sülyedések vagy vetődések állnának elő. Gazdaságosság szempont-20 jából ugyanis a betonanyagot nem egyöntetűen állítják elő, mert az alsó rétegnek csekély a cementtartalma, a burkolat középső rétegében normális, míg a felső igen sok cementállományt tartalmaz. En-25 nek következtében a burkolat egyes rétegeiben a beton zsugorodása is különböző fokú. A felső, cementdús zónában a zsugorodás hosszméterenként elérheti a 0.8 mm-t, az alsóban pedig ez a zsugorodás 30 csekélyebb. A valóságban azonban még más ok is van, amely a különböző betonzónák vagy rétegek zsugorodásának különb-* ségeit növelik; ez az ok a különböző szilárdulási viszonyokból adódik; amíg 35 ugyanis a felső betonréteg száradás közben megkeményedik, addig az alsó réteg tartós nedvességnek van kitéve úgy, hogy a. szilárdulási folyamat, bizonyos körülmények között, itt évekig is eltarthat. Az 40 említett, káros jelenségeket azzal próbálták ellensúlyozni, hogy a betont oly erős vasvértezettell látták el, hogy ez a belső feszültségeket teljesen felvette. Ezáltal azonban tekintélyes összegű, pazar költséget kellett a vasbetétekbe fektetni, akár 45 vízszintes helyzetű rétegekben, akár függőlegesen helyezték el az erős betéteket, amelyek a nyomási feszültségeket ellensúlyozták. Különös árnyoldal volt még az a körül- 50 mény is, hogy az útburkolat egységes betonrétegből állt. Vezetékek elhelyezésekor (víz, gáz, stb.) lényeges kiadásokat okoz a burkolat felbontása s azután ismét aj helyreállítás. Azonkívül, ha a vasbetétek 55 a nagyobb, hosszanfutó hasadásokat meg is akadályozzák, a vasbetétek között keletkező, számos,; apró kis repedést, melyek a közlekedés és az időjárási viszonyok folytán jönnek létre, nem lehet elkerülni, 60 miáltal a felső betonrétegek korábbi vagy1 későbbi megrongálódása mégis csak minden további nélkül, nyilvánvalóvá válik. Egy másik eljárás mely a burkolat tartósságát és az előállítási költségek csök- 65 kentését célozza s amely elég nagy elterjedtségnek örvend, abban áll, hogy a betonburkolatban, mintegy 3—4 m-es távolságokban, elválasztó hézagokat hagynak s ezeket a hézagokat kátrányszerű anya- 70 gokkal töltik ki. De ezáltal még nem ellensúlyozhatók teljesen a belső, feszítő erők s azonkívül a hézagok élei gyengébb ellenáliJóképességű pontokat képeznek a burkolat belsejében. Azzal is kísérleteztek 75 már, hogy a függőleges hézagok helyett vízszintes síkban kiképzett elválasztásokat alkalmazzanak, hogy így a beton ne egységes tömeg alakjában szerepeljen, hanem az egyes különböző cementkeverékek 80