106537. lajstromszámú szabadalom • Gép elektromos izzólámpák tartóinak a tartóállványokba való beillesztésére
2. ábra a berendezés felülnézet-e, a 3. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet nagyobb léptékben, a 4. és 5. ábrák a berendezés egy részét 5 keresztmetszetben és felülnézetben és szintén nagyobb léptékben szemléltetik, a 6. ábra a csúsztató és egy ráhelyezett tartólap távlati képe, ,a 7. ábra a világítótestnek a tartóáll-10 ványra helyezését távlati képben tünteti fel, végül a 8. ábra a tartóla]) nagyobb léptékű részmetszete. A (128) állvány (127) haránthevederén 15 két párhuzamos, hornyolt (129) lécből álló ferde helyzetű csúsztató van megerősítve. A két hornyolt léc felső végeit a (130) fenéklap és alsó végeit a (131) rúd köti össze egymással. A csúsztatón levő (132) 20 lap felső oldalán nagyobb számú, az előretolás irányára merőleges és egymással párhuzamos (133) barázda van. Mindegyik barázdában egy-egv (45) világítótest kiegyenesített helyzetben van. A (132) 25 lapnak, felső és alsó végén, oldalt kiálló (134) pecekjei vannak (6. ábra), melyek a (129) lécek végig haladó csatornáiban nyernek vezetést. A (134) peckeltnek (129) lécek hornyaiba való könnvebb bevezetése 30 céljából a lécek felső végén (135) felhajlított része van (4. ós 6. ábra). A (132) lap a tartóbeillesztögép minden részelfordulásánál a csúsztató1 ,!, illetve a hornyolt (129) lécekben mindig ugyanakkora da-35 rabbal tolódik előre, vagyis lefelé, még pedig a hornyolt lécekhez erősített, a (132) lapot terhelő (136) lemezrugók hatásával szemben. A (132) lapot m. állványban elhelyezett (137) tengelyen ágyazott (138) 40 fogaskerék tolja előre, mely a (130) fenéklap (139) nyílásán ál a (132) lap alsó oldalán alkalmazott (140) fogazásba kapaszkodik. Ha a (132) lap a 4. ábrán szemlélhető módon már annyira haladt lefelé, 45 hogy a (130) fenéklap és a hornyolt (129) lécek felső része .szabaddá vált, akkor a második (132') lapot a nyíl irányában oly messzire toljuk a hornyolt lécekbe, míg mellső vége a (132) lap hátsó végéhez nem 50 fekszik. Az alsó (132) lap minden egyes további előretolódásánál az utána következő (132') lap saját súlyának hatására mindaddig utána csúszik, míg (140) fogazása a (138) fogaskerékkel kapcsolódásba 55 nem lép. Ez azután azt eredményezi, hogy a hátsó (132') lap, kényszermozgásnál!, előretolódva, minden tovakapcsolásnál az elülső lapot maga előtt tolja. Minél közelebb jut a mindenkori alsó (132) lap a (129, 130) csúsztató alsó végéhez, annál 60 inkább válik szabaddá az őt alátámasztó (130) feraéklaptól. A leíeléhaladás vége felé az alsó (132) lap már csak főképen oldalsó (134) peckel útján támaszkodik meg a (129) lécek hornyaiban. Amidőn a gg (132) lap a csúsztatón legalsó helyzetébe jutott, a (130) fenéklapon teljesen végig tolt (132) lap oldalsó (134) peckei a '(129) lécek lefelé nyitott (141) mélyedéseibe lépnek. A (132) lap, melyet a hornyolt 70 (129) lécek ekkor már nem támasztanak meg, a csúsztatóról saját súlyának hatására önműködően leesik és a (128) állványnak a csúsztató alatt levő rugalmas .(142) lapjára rakódik le. A csr.varvonakúkú világítótestek számára adogató gyanánt szereplő (132) lap felett egy szívófej a (143) tengely körül kilenghet. A szívófej a (144) karból áll, melynek szabad végén .a két egykarú (146) emelőt tartó, a (143) tengelyre merőleges 80 helyzetű két kicsiny (145) forgástengely van a (147) tömbben ágyazva (1. és 3. ábra). A (146) -emelők végeihez a (148) pálcák útján, az -egykarú (146) emelőkkel párhuzamosan, két (149) emelő van erő- 85 sítve, melyek szabad végei a (150) szívókákhan végződnek (3. és 4. ábra). Utóbbiak a .(149) -emelőkben kiképezett (151) furatok" útján a (152) vezetékkel állnak összeköttetésben, melyeket nom ábrázolt, 30 kényszermozgásban vezérelt szelepek megbatározott időközökben, váltakozva egy vákuumíorráshoz csatolnak vagy a külső légkörrel kötnek össze úgy, hogy ,a (150) szívókák szívóhatása felváltva be- 95 és kikapcsolódik. A két szívókával felszerelt szívófejet a (153) fogasszegmens (1. és 3. ábra) a (132) adogatólap felett függőleges síkban lengeti ki. A (128) állvány (154) csapján 100 ágyazott (153) foga-sszegmens a (144) kar (155) forgó hüvelyén megerősített (156) fogaskerékkel kapcsolódik. A fogassz-egmenst a (128) állványban vezetett (157) taszító és az egyrészt a (128) állványhoz, 105 másrészt a (153) szegmenshez erősített (158) húzórugó hozza lengésbe. A (153) szegmens (159) görgőjére ható (157) taszítót egy nem ábrázolt bütykös tárcsa a tartóbeillesztögép minden vészelfordul á- 110 sánál felemeli és az állandóan ráható (160) rugó nyomban ezután lehúzza. A (1.57) taszító felemelésénél a (153) fogasszegmens saját (158) rugójának hatása ellenében felfelé mozog és a (144, 147, 155) szívó- 115 fej jobbról balra lendül. A (157) taszító sülyedésénél a (158) húzórugó a (153)
