106426. lajstromszámú szabadalom • Irányváltó készülék közvetlen motorhajtásra

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106426. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Irányváltó készülék közvetlen motorhajtásra. Egyesült Gép- és Fémárugyárak II. T. cég- Budapest. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 5-ike. A találmány lényege, hogy váltakozó menetirányú gépeknél (gyalugépek, mosógépek stb.) az erőátvitelt, illetve a menetirány változtatását egy közvetlen mo t o r -5 hajtású csiga és fogaskerék előtétbe kombinált, ellentétes forgásirányú dörzstengely kapcsoló-pár és az ezt felváltva működtető átkormányzó szerkezet végzi. Fentiekben vázolt készülék előnye az 10 eddig ismert hasonló célra való szerkeze^ tekkel szemben elsősorban abban van, hogy dörzstengelykapcsolók beiktatásával kiküszöböli a merev és félmerev (fogas, rugós, csavar rugós) kapcsolással járó ko-15 pást és rázkódtatásokat, lecsökkenti az áramlökéseket, zajtalanná teszi az előtét működését. További előnye még, hogy közvetlen motorhajtással való párosításával fölöslegessé teszi a közlőműveket. Ezek 20 a különben általánosan ismert és használt tengelykapcsolók közvetlen motorhajtású irányváltó előtétekre való alkalmazásában teljesen újszerűek. A fent lényegében ismertetett készülék, 25 a mellékelt rajzon személtetett foganatosítási alakjában áll. 1. Két osonkakúpfelületű (1—li) tengelykapcsoló-félből, amely (2—2i) bőr-ferrodol, stb. lemezzel van borítva és a (3—3i) ten-80 gelyeken lazán fekve, agyán lévő (4—4i) fogakkal kapcsolódik az (5—5i) csigakerekek (6, 6i) megfelelően kiképzett fogaival olyanformán, hogy tengelyirányú elmozdulás lehetősége fennálljon. Az (1—li) ten-85 gelykapcsolók és az (5—50 csigakerekek közé (7—7i) rugók vannak helyezve. 2. Két (8—8i) csonkakúpfelületű, a (3—3i) tengelyeken lazán fekvő tengelykapcsoló ellendarabból, amelyek (9—9i) nyúlványa a fogaskeréknek van kiképezve és végén 40 (10—10i) horonnyal bír. 3. Egy a (3) tengelyre ékelt (11) csigából, amely (12) tengely körül mozgó (13) . csigakereket működtet és felső részén (14—14i) kényszerpályákkal van ellátva a 45 (15—16) kiarok mozgatására. A (15—16) karok egy (17) közös csapra vannak szerelve és a (9—9i) fogaskerék-nyúlvány (10—100 hornyaiba illeszkedő és (18—180 csapokon elfordítható (19—19i) pofákkal 50 bírnak. Végül: 4. Egy, az (5—50 csigakerekek hajtására szolgáló (20) csigából, amely a (M) motor (21) tengelyére van ékelve. A melélkelt rajz 55 1. ábrája a fent részeiben ismertetett készülék függélyes hosszmetszetét tünteti fel a (3) tengely, illetve a vezénylő (13) csigakerék középsíkjában, a 2. ábrája pedig annak vízszintes hossz- 60 metszetét, illetve felülnézetének egy részét szemlélteti. Az 1. ábrán a vékony vonallal vázolt (a) fogaskerék, a hajtandó (B) gépnek a készülékhez csatlakoztatását szemlélteti. 65 Működése. Az (M) motor megindításával az annak (21) tengelyére ékelt (20) csigakerék forgásba hozza az (5—50 csigakerekeket. Forgásirányuk ellentétes lévén, az (1—10 tengelykapcsolókat — amelyek 70 a (5—50 csigakerekekhez a (4—40 + (6—61) fogak útján kapcsolódnak — ennek megfelelően tartják állandó mozgásban. A (3) tengelyre ékelt (11) csiga ugyanakkor forgásba hozza a (13) csigakereket, illetve a 75 (14) kényszerpálya segítségével a (15—16) karokat, amelyek a (17) csap körül elmozdulva, a (19—190 pofák útján felváltva előretolják a (8—81) tengelykapcsoló hüve-