106415. lajstromszámú szabadalom • Egyidejű rezgéselemező

— 2 — 12. ábra folytonos regisztráló berendezést mutat, a 13. ábra szinuszoidális folytonos ablak képe, a 5 14. ábra torzitásindikátor vázlata, a 15. ábra ennek a részlete, a 16. ábra orthogonálkoordinátákban regisztráló berendezést ábrázol, a 17. ábra fényösszeadás alapján működő 10 felvevőt mutat, a 18. ábra réslámpa-tárcsa részletét ábrázolja, a 19. ábra nemperiódikus jelenségek elemzésére való elrendezés vázlata, a 15 20. ábra folytonos tárcsát tüntet fel, végül a 21. ábra polarizá,lássál működő készüléket mutat. Az 1. ábrán példaképpen síktárcsa van 20 feltüntetve, melyen egymással egyenlő fehér és fekete körcikkek vannak (1) és (2), de a szektorokat hordozó test lehet bármilyen más forgástest is, pl. (henger) (6. ábra). A különböző fényhatású forgástest-25 cikkek nemcsak fényvisszaverő ós elnyelő anyagokból állhatnak (mint az eddig példaképpen említett fehér és fekete fedőanyagok), hanem kiilömböző színűek is lehetnek, pl. kék és sárga stb., a világosak 30 lehetnek továbbá tükrözőek a sötétek pedig egyszerű kivágások, amikor is a tárcsa mögött háttér gyanánt fekete bársonnyal bélelt üreg van elhelyezve, de lehetnek a, szektorok átlátszó ós átlátszatlan 35 vagy kétféle irányban polarizáló részekből kiképezve stb. végül maga a fényforrás is szerepelhet mint világos körcikk, ha annak íenyadó felületét (ködlámpa esetén a neg. elektródot) körcikk alakúra 40 tervezzük és a lámpát vagy lámpákat a tárcsára erősítjük. A 2. ábra olyan összeállítást mutat, amellyel a vizsgált folyamat részrezgéseit egymásután mérhetjük. A vizsgálandó fo 45 lyamat legyen íeszültségalakban adva és a 9. erősítő rácsára kapcsolva. Az anódkörbe a (3) köd fénylámpát iktatjuk, melynek fénye a, (4) optikai berendezésen (pl. lencserendszer, prizmák, polarizátor stb.) 50 át a (8) tárcsára esik, illetőleg annak körcikkalakú (10) nyílásain át a (11) álló ernyőre kerül, illetőleg annak (12) lyukain keresztül a (6) fotométerbe (kontraszt, polarizációs, fényelektromos-regisatráló 55 stb. fotométer) kerül. Tekintsünk el egyelőre a (4, 6, 11) berendezésektől és képzeljiik el a, szemlélőt a (6) helyén. Szabályozzuk az (1) motor fordulatszámát úgy, hogy a vele kapcsolt (8) tárcsa a ködlámpa fényében „állni" látsszék. Most 60 képzeljük a, (11) ernyőt helyére visszatéve. Forgassuk el az ernyőt saját (13) tokjában, melyben csúsztathatóan van kiképezve, úgy, hogy a (12) nyílások egyikén át az , állónak látszó" tárcsa egy világos foltja 65 legyen látható. Ezután odaállítjuk a (6) fotométert és a világos foltot, mint fényforrást fotometráljuk. Mathematikailag levezethető, hogy csak abban az esetben kapunk a mérés által a rezgésamplitudóval 70 arányos érteket, ha a (12) nyílásoknak egész (4. ábra) vagy fél (3. ábra) szinuszgörbe alakja van. A 3. ábrán (a) nyíláson mindkét határ görbe szinusz-vonal, a (b) nyílásnál egyik határgörbe egyenes (tar- 75 mészetesen mindig a tárcsa polárkoordinátáirn redukált értékek értendők). Az ábra különben mutatja a (12) ablaknak elhelyezését a világos (1) folt elé. A 4. ábra ugyanezt mutatja teljes szinusz- 80 alilak esetén. Az 5. ábra a szintén szóbajöhető sűrűség,ablakot mutatja, amelynél a feketedés szinuszoidális (b) úgy, hogy átnézetben kb. az (a) ábra közelíti meg. A 2. ábra (S) tárcsájának kiilömböző for- 85 dulatszámokkal való forgatása által kikereshetjük és lemérhetjük az elemzett rezgés összes részrezgéseit. A tárcsa, ill. forgástest, több gyűrűjére különböző számú szektorok sorát alkal- 90 mazliatjuk (6. ábra). Ha az egymásután következő gyűrűkön a szektorok' száma sorban arányos az egész számok sorával, azaz a legbelső gyűrűn (n), a másodikon (2n), aztán sorban (3n, 4n), stb., mint a 95 8. ábra mutatja, akkor a tárcsán mihelyt az alaprezgés a legbelső gyűrűt megállítja" minden más gyűrűt a megfelelő részrezgés, ha. jelen van, fog „megállítani". Ha minden gyűrűnek van sín- 100 ablaka, akkor az egyidejűleg jelentkező Fourier-állandókat közvetlenül lemérhetjük s ha minden ablak előtt külön fotocella (pl. rézoxidcella) van, ezeknek áramát tetszőleges jelző vagy regisztráló mű- 105 szerek sorozatába vezethetjük. A fázisszögeket a 2. ábra (11) ernyőjének elforgatásával mérhetjük, oly módon, hogy addig toljuk az ablakot, míg maximális fényintenzitást kapunk és, ezt a mű- 110 veletet minden gyűrűnél megtesszük. A 9. ábra olyan tárcsát mutat, amellyel pl. az egész hangterjedelem elemezhető. A legbelső gyűrű, pl. (n) szektorból áll, a második (n+1), a következő (n+2) és így 115 tovább (az ábrán csak hat gyűrű van feltüntetve). Mivel az ilyen tárcsa csak fokozatos lehet, az olyan rezgések, amelyek