106415. lajstromszámú szabadalom • Egyidejű rezgéselemező
— 3 — éppen a két gyűrű közé esnek, „álló" képet nem adhatnak, ezért a 7. ábra szerinti öszszeállítá-s (foganatosítási alak) segítségével a tárcsa fordulatszámát kis határokon 5 belül ingadoztathatjuk, miáltal az elbuvó részrezgést megjelenésre bírhatjuk. A (8) tárcsa a (7) motor (14) tengelyén lazán fut és (13) csavarmenetei által a (15) anyával kapcsolatos, amely úgy a (14) 10 tengelyhez ékelve, hogy tengelyirányban elmozoghat. A (15) anyán a (16) gyűrű csúszik, amely a (15) anyát forgásában' nem akadályozza, a gyűrű a (17) kerettel van kapcsolatban, mely a (18) fecske-15 farokban csúszhat ik. Ha a (19) fogantyúval e módon eltoljuk a keretet, a (15) anya is eltolódik és így a csavarmenetek közvetítésével a (8) tárcsa is elvégzi a kívánt elfordulást, miközben a (7) motor 20 a tárcsát állandó gyors forgásban tartja. Állandó ingadoztatás elérésére a (20) bütyök és (21) tárcsa szolgál, melyet a (22) áttét ihajt. A (23) rúgó a bütyköt a (21) tárcsa lejtőjéhez szorítja. 25 A 1G. ábra folytonos tárcsabeosztást mutat, melyen a csíkok egyenesekkel megközelített hiperbolikus spirálisok. A tárcsát egy bizonyos előremegállapitott, de máskülönben tetszőleges fordulatszámmal 30 állandó és változatlan forgásban tartjuk, miáltal minden részrezgés a tárcsa egyegy meghatározott gyűrűjében, adott távolságban a központtól, mint foltsorozat jelentkezik. 35 Hasonló a 11. ábra beosztása, melynek görbéi const = ©• 2r alakúak és előnyük az, hogy az oktávokat a rádiuszon mérve egyenlő távolságok képviselik (mint pl. a zongora billentyűzeténél). A tárcsa ilyen 40 módon 9, sőt 12 oktávterjedelműre készíthető. A 11. ábra szerinti tárcsához való szinusz-ablakot a 13. ábra mutatja. Ez éppen olyan működésű, mint az 5. ábrán feltüntetett sűrűségablak, azzal a ltülömb-45 séggel, hogy körrajza egyezik a tárcsának pl. középső csíkjával. A keresztmetszet, mindenhol szinuszo-ideális feketedésű. A 12. ábra regisztrálásra szolgáló foganatosítási alakot mutat. A (3) ködfénylámpát 50 az elemzendő árammal tápláljuk. A (8) gyorsan forgó henger átlátszó és átlátszatlan szektorokból áll, a középen álló lámpa fénye tehát a (8) hengeren és a (11) ernyő (12) nyílásán át a (30) lassan forgó 55 hengerre vetitődik, mely a (31) fényérzékeny papírt tartja lassú mozgásban. A (12) nyílás magassága egy szektorpárnaik felel meg. Fényérzékeny (31) papírul olyat választunk, melynek érzékenységi görbéje a (32) görbéhez hasonló. A lámpa nyu- 60 galmi fényerejét úgy választjuk, hogy a (32) görbének a (33) vagy (34) törési helyére kerüljön, miáltal a papíron sűrűségegyirányítást érünk el, clZclZ cl sötét és világos foltok összege nem fog a nyugalmi 65 fényintenzitással arányos feketedést előidézni, hanem pl. a világos foltokkal lesz egyértelmű vonatkozásban. Képzeljük a (S) hengert az ábra síkjára merőlegesen meghosszabbítva, és a 6. ábra szerint be- 70 osztásokkal ellátva, akkor a szintén meghosszabbított (12) nyílás, (30) henger és (31) fényérzékeny papírszalag révén olyan teljes rezgésszínképeket is regisztrálhatunk, amelyek az idő függvényében vál- 75 toznak. A fényerősséget közvetlenül látható hosszúság-ordinátákká alakíthatjuk azzal, hogy a (11a) ernyő (12a) nyílásán át a közbehelyezett (4) vetítőkészülék (pl. lencserendszer) útján a (36) homályos 80 üvegre vetítjük, amelyen a (37) optikai ék fekszik. Az optikai ék a fényerősség változásait átalakítja fényfolt-hosszúság változásokká, melyek a nyilak irányában folynak le. A szemlélő így közvetlenül or- 85 dinátákban kapja meg a fényerősségeket. A 14. ábra szerinti foganatosítási alaknál, mely torzításmérésre alkalmas, a (7) motor forgatja a (8) tárcsát, mely a 8. ábra szerinti lehet. A tárcsát a (3) köd- 90 íenylámpa világítja meg. A ködlámpát éppúgy, mint valamennyi foganatosítási alaknál, bármilyen másfajta, lineáris fényerősség változásokat előállító berendezés is (pl. Kerr-cella, húros galvanométer, 95 kapillároszcillográf stb.) helyettesítheti. Egy másik, állandófényű (40) izzólámpa ugyancsak a motortengelyre erősített másik (41) tárcsát világít át, melynek egész pereme a 15. ábrán feltüntetett szinuszvo- 100 nal alakjára van kiképezve. A (43) jelzésű helyre állítandó a vizsgálandó pl. hangosfilmerősí'cő fotocellája, a (3) ködlámpa pedig a hangszóróval sorba kapcsolandó. Ha a (7) motort megindítjuk, a 105 nyugodtfényű (40) lámpa fénye a (41) tárcsa peremén és a (42) résen át a (43) fotocellára vetődik. A szinusz vonallal határolt perem következtében a fotocellára jutó fény már tiszta szinusz- 110 vonalas lesz. A vizsgálatnak alávetett erősítőberendezés ezt a rezgést többékevésbbé eltorzítja, úgy, hogy a hangszóró áramkörében már felhangok is vannak. A felhangokat a (3) ködlámpa a már 115 ismertetett módon a (8) tárcsán láthatóvá teszi. A (7) motort külömböző fordulatszámokkal forgathatjuk. A vizsgálat alatt
