106364. lajstromszámú szabadalom • Rugózás, különösen géperejű járművek lengőtengelyeihez

Megjelent 1933. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 106364. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Rugózás, különösen géperejű járművek lengőtengelyeihez. * Daimler Benz A.-G. cég Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1932. évi január hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1931 évi február hó 7-ike. A találmány rugózás, különösen géperejű járművek lengőtengelyeihez, mely szerint a rugók súrlódásmentes, vezetés nélküli tekercsrugók és amelynél változó 5 csillapító erejű, pl. hidraulikus lökéscsillapítót alkalmazunk; ez akként működik, hogy a csillapító erő a tengely normális • nyugalmi helyzetében a tengely felfelémozgásával szemben zérus értékű, úgy-10 hogy sem a rugózás, sem a lökéscsillapító nem fejt ki csillapító hatást erre a mozgásra. Az eddig szokásos lemezrugók, vagy álcár a vezetékes tekercsrugók is, való-15 ban kifogástalan rugózás követelményeit annyiban nem tudták kielégíteni, hogy a kerekeket érő lökésnél először ezt a súrlódást kellett legyőzni, mielőtt a rugók működésbe jöttek. Ennélfogva a lökések 20 átvitelét a kocsiszekrényre nem lehetett teljesen elkerülni. Másrészt azonban még a vezetés nélküli, tehát súrlódásmentes tekercsrugók is esiak akkor fejthetik ki teljes hatásukat, ha 25 olyan lökéscsillapítót alkalmazunk, mely nem rontja le ismét a tekercsrugó kedvező tulajdonságait. Evégből változó csillapítású lökéscsillapítót kell használnunk és ennek karakterisztikáját úgy kell meg-30 választanunk, hogy a rugó és a csillapító egyesítése a kívánt kedvező hatást adja; ez a hatás tehát elsősorban olyan legyen, hogy a kereket érő, kicsiny lökésekkel szemben mindennemű csillapító 35 ellenállás ki legyen kapcsolva. A mellékelt rajz a találmány szerinti rugózás egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra hátsótengelyelrendezés felül-40 nézete, lengő féltengelyekkel. A 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, belülről kifelé nézve. A 3. ábra a lökéscsilapító példaképeni csillapítási diagrammja. A differenciálmű (2) tokját pl. gumi- 45 tömbök közvetítésével erősítjük az (1) keretre >(1. ábra). A (3) esőtokot a (4) tengely körül lengethetően ágyazzuk és a kerettel szemben az (5) tekercsrugókkal támasztjuk meg. Erre a célra a tengely (3) cső- 50 tokja a (6) haránttartót hordja (2. ábra), melyhez a (7) záródarabok útján erősítjük a rugók végeit. Hasonló módon kötjük össze a keretet is a rugók végeivel. A tengelyt érő löké- 55 seket a rugalmas (9) rudazat viszi át a kereten elhelyezett (8) hidraulikus lökéscsillapítóra. A (9) rudazat a lengőtengely oldalirányú elmozdulásait és szögváltozásiait a kerettel szemben felveheti. 60 A 3. ábra szerinti diagramm a csillapítási görbe példaképeni célszerű menetét szemlélteti, ahol is a csillapítási erő az abszcissza és a (f) rugózási út az ordináta. A lefelé irányuló lökéseknél fellépő, el- 65 lenkező irányú csillapító erőt (—p), a lefelé irányuló lengéseknél vagy lökéseknél ható csillapító erőt pedig (+p) jelöli. A normális helyzetben legyen az (f) rugózás egyenlő zérussal és ez feleljen meg a diagramm (a) 70 pontjának. Ha most alulról kapott lökés éri a tengelyt, akkor a csillapítás tekintetében az (a—b) görbe jönne tekintetbe. Utóbbit a feltüntetett esetben pl. akként választjuk meg, hogy kicsiny kitérések- 75 nél felfeléhaladáskor semmi vagy csak igen csekély csillapítás lépjen fel és csillapítás csak a lefelémenetelnél legyen. Ekkor a csillapítás kb. az (a—b'—c'—d)