106247. lajstromszámú szabadalom • Önműködő járműkapcsoló

— 3 — fejek szétválása után ennek következtében mindkét kapcsolófej kilincsei szabadon lenghetnek (3. ábra), a következő alkalommal végbemenő kapcsolódáskor tehát törés 5 nem fordulhat elő. A (4) felület hajlásának és ia (2) csap helyének megfelelő választásával elérhetjük, hogy a (7'), illetőleg (7) görgőket a (V) vonóerőhöz viszonyítva, aránylag ki-10 csiny erő terheli (1. ábra). Ha tehát a személyzet a (9) kairt nyitja, erejével csiak a csapsurlódást kell legyőznie és ekközben a (7) görgőnek a (14) csapon való súrlódása a nagyobbik súrlódás. Ez a súrlódás csök-15 kenthető, ha a (7) görgő külső átmérőjének a i(14) csap átmérőjéhez való viszonyát elegendő nagyra választjuk. Ezáltal elérhetjük azt, hogy a szétkapcsoláshoz akkor is csak kis erő szükséges, ha a (V) vonóerő 20 aránylag nagy. A (3') kilincs elülső oldalain levő (15') felületet célszerűen mint hengerpalást részét képezzük ki, melynek tengelye a (2) csap tengelyével összeesik. A (15') felület 25 m)ás kiképzésével is befolyásolhatjuk a szétkapcsoláshoz szükséges erő nagyságát. A 4., 5. és 6. ábrákban feltüntetett kapcsolószerkezet a fent leírttól csak annyiban különbözik, hogy a (11) és (11') rúdaknak 30 (16) és (16') toldataik vannak. Ha a (9) nyitókart a 12 nyíl irányában elfordítjuk, akkor a (16) toldat a (17') ütközővel érintkezik (5. ábra) és elfordítja a (6) emeltyűt is. Ezért mindkét kilincs már a fejek szét-35 haladása előtt szabaddá válik. Ugyanúgy, mint a 3. ábrában feltüntetett szerkezetnél, a kapcsolófejek egymásba való haladásakor (6. ábra) a (6) és (6') emeltyűt ugyancsak a (8) és (8') rúgók mozgatják. 40 A 4., 5. és 6. ábrákban feltüntetett szerkezet előnye az 1—3. ábrákban feltüntetett szerkezettel szemben az, hogy abban az esetben, ha az egyik fej rúgója, p. o. a (8) rúgó nem dolgozik (5. ábra), a másik fej 45 (8') rúgója nemcsak a (6') kétkarú emelőt, hanem a (17') ütköző ós a (16) toldat útján a (6) emelőt is a 4. ábrában feltüntetett helyzetbe állítja, vagyis kapcsolódás akkor is történik, ha a rúgók egyike p. o. törött 50 és nem dolgozik. A középső (22) orral felszerelt (21) kapcsolófejnek (23) terelőtoldata van (8. ábra). A (21) fejek egymásbahaladásiakor a (23) terelőszarvak tövében levő (30) terelő-55 felületek a fejek (22) orrait egymás mögé vezetik. Ha a fejeken nem volna mozgatható zárószerv, a (21) fejek a (31) nyíl irányában ható vonóerő felléptekor a .<(29) felületek mentén szétválnának. E szétválás megakadályozása végett (24) csapok 60 körül lengő (25) kapcsokat, valamint ugyanazon csapok körül lengő, ide a (25) kapcsoktól független, (26) zárókengyeleket alkalmaztunk. A fejek egymásba haladásakor a (25) 65 kapcsok elülső felületei egymásra feküsznek és azok ennek következtében a (34) nyilak irányában kitérnek. Az így kitért kapcsokat az ellenfejeken levő (27) görgők az ábrában feltüntetett, a kapcsolt 70 helyzetnek megfelelően, tehát oly mértékben lengetik vissza, míg a (25) kapcsok (32) felületei egymásra feküsznek. E viszszalengeités olyként történik, hogy az ellenfej (35) rúgója a (26) zárókengyelen 75 levő (27) görgővel a kapcsok ((33) felületére hat és azokat a (34) nyíl értelmével ellentétes értelemben annyira kilendíti, míg a görgő a (33) felületen legördül és a (28) felületre felfekszik. Ekkor a kap- 80 csoló zárva van. A kapcsoló oldása végett a (36) nyitókart, mely a (26) kengyellel egy darabból készült, a i(37) nyíl irányában kézzel elfordítjuk, minek következtében a (27) görgő 85 az ellenfej kapcsának (28) felületéről legördül (8. és 9. ábrák). Ekkor e kapcsot a vonóerőnek a (32) felületre beható komponense a (34) nyíl irányában elfordítja, úgy hogy a fejek ezután akadály nélkül 90 szót válh a tnak. A (21) fejek (22) orrai a vonóerő egy részét felveszik, úgy hogy a (25) kapcsok (32) felületeire a vonóerőnek csak egy része esik. A vonóerőnek ez a töredéke, 95 mely választás szerint tetszőlegesen kicsiny lehet, a (25) kapcsot a (34) nyíl irányában igyekszik elfordítani, úgy hogy a (27) görgők, melyek ezt az elfordulást akadályozzák, csak kismértékű terhelés alatt 100 állanak, vagyis miég akkor is könnyen oldhatók, ha a kapcsolófejeket nagy vonóerő terheli. Szabadalmi igények: 1. Önműködő járműkapcsoló, különösen 105 vasúti járművekhez, melynek mozgatható kapcsolószerveit a vonóerő kényszeríti a nyitási helyzetbe és amely kapcsolófej e kapcsolószerveket a kapcsolt helyzetben rögzítő reteszek van- no nak, amelyre jellemző, hogy a Ikapcsolószervek (3, 3') közvetlenül egymásba fognak ós hogy az ellenfejen a vonóerő átvitelét biztosító, rúgóval terhelt, lengethető zárószervek (6, 7, 6', 7') vannak, nb 2. Az 1. igénypontban védett önműködő